Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kollár tanya

ermek--2-.jpgA táti Kollár László 10 éve foglalkozik lótenyésztéssel, a lovak szeretete azonban jóval régebbi keletű. A nagyszülők és dédszülők életéhez még szervesen hozzátartoztak a lovak, fuvaroztattak velük, mezőgazdasági munkákra használták lovaikat.  László gyerekkorában sokat járt a nagyszülőknél Tiszaföldváron, ott szerette meg a pacikat. Jelenleg 2 felnőtt lova van: 2 törzskanca, és egy méncsikó. A lóistálló a kertvároson túli dűlőút mentén található egy nagyobb bekerített udvarban. Az udvar hátsó részében van a legelő és egy lósétáltató is helyet kapott itt. László szinte minden délutánt a lovak mellett tölt. A munkaidő befejeztével kimegy az állatokhoz abrakolni, lovakat sétáltatni, istállót takarítani. Teendő mindig akad a lovak körül, a lovak is szeretik, ha a gazdájuk a közelben van.
A lóállomány kizárólag magyar hidegvérűkből áll. Ez egy a múlt század elejére kitenyésztett lófajta, melyet valamikor sokat használtak a mezőgazdaságban és az erdészetben is, de ma már csak nagyon kevés példány van belőle. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület, melynek László is tagja, sokat fáradozik azon, hogy az egykor sok munkával kitenyésztett igásló fajtát megmentse az utókornak. Ez a lófajta egy sor jó tulajdonsággal rendelkezik. Jellemző rá a gyors fejlődés, a nyugodt vérmérséklet, a kiváló munkakészség, a jóindulat és a könnyű kezelhetőség. A hidegvérű lovak nagyobb testűek és lomhábbak a melegvérű fajtáknál, viszont erősebbek és nyugodtabb természetűek. Ez utóbbi tulajdonságuknak köszönhetően a hidegvérű lovakat napjainkban terápiás lovagoltatásra is használják.

laci2.jpegLászlónak nem csak lovai vannak, de egy hintó és egy padoskocsi is mindig készenlétben áll a színben. Aki lovaskocsikázni szeretne, bármikor megkeresheti a táti lovasgazdát, szívesen áll rendelkezésre.  Az őszi szüreti felvonulások idején sok meghívást kap, amelyeknek Laci igyekszik is eleget tenni.
Minden év október második hetében tartják a héregi lovasnapot, ekkor kerül megrendezésre a gazdafogatok akadályhajtása, ami kimondottan munkáslovaknak a vetélkedője, de másutt is tartanak hasonló versenyeket (Zsámbék, Tök). Bársony nevű lovával László több serleget nyert már ezeken a viadalokon.
laci1.jpeg
A táti közönség a Mikulás szán fogathajtójaként is megismerhette Lacit.
Sok türelem kell a lovazáshoz – mondja a táti lovasgazda. - 11 hónappal a fedeztetés után születik meg a kiscsikó, ami nem kis idő. Segíteni kell az anyalónak és a csikónak is. De nem panaszkodom, mert szeretem, amit csinálok. A lovazás is olyan, mint bármely más tevékenység. Ha értelmesen akarja csinálni az ember, akkor ahhoz sok munka kell.

 

laci3.jpg a 14 éves Lázár Katalin, aki  nagyon szereti a lovakat