Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az esztergomi Pfalcz család /egy birodalom nyomában/

Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház központi épülete előterében van egy márvány emléktábla a falon. Az emléktábla elhelyezésének éve: 1901. Ebben az évben adták át az újonnan megépült kórházat. A tábla felirata emléket állít a kor közjogi méltóságainak, valamint a kórház kivitelezőjének, Pfalcz Józsefnek, aki az akkori Esztergom egyik legeredményesebb és legismertebb építési vállalkozója volt. Irányítása alatt alig több, mint egy év alatt épült meg a nyolc kórházépület (köztük a kórházkápolna), 104 helységgel, a megrendelők és a város teljes megelégedésére. Ezen kívül Pfalz József nevéhez fűződik a Bazilikával szembeni új (déli) kanonok sor megépítése, a Lőrincz utca baloldala (a ma is látható, el nem bontott oldal), és sok más egyéb esztergomi középület és építmény.
zsuzsa-neni1.jpg

 

Pusztai Józsefné Pfalcz Zsuzsanna

 

 

Pfalz József unokája, Pfalz Zsuzsanna Pusztai Józsefné, 97 évesen is jó egészségnek örvend, jelenleg is teljes szellemi frissességben él az esztergomi iskolanővérek vízivárosi idősek otthonában. Őt látogattam meg nemrég, és kértem meg, hogy mint a neves esztergomi Pfalz család sarja, meséljen a régi emlékekről.
Zsuzsa néni dédszülei Németországból, illetve Ausztriából kerültek Esztergomba az 1800-as évek elején. Nemcsak nagyapja, Pfalz József, de dédapja is, Pfalz Ferenc kiváló építőmester hírében állt. Ő építette az Esztergomot Párkánnyal összekötő fahidat, mely a mai vasszerkezetű híd közvetlen elődje volt. Ezt megelőzően egy vízimalmot is épített az esztergomi Kis-Dunán, melyet sajnos azóta elbontottak.
Zsuzsa néni szülői háza, a régi esztergomiak által jól ismert Pfalz-ház, az egykorvolt Esztergom legszebb részén, a valamikori Hévíz utcában, a Strand mellett állt. Ott tört fel a közelben a héívz forrás, mely egyrészt feltöltötte a strand medencéit, másrészt az asszonyoknak szolgáltatott ingyen melegvizet a mosáshoz.  A Kis-Duna sétány platánfái már akkor is álltak, de jóval kisebbek voltak, mint ma.
Zsuzsa néni 6 éves korától egészen az egy évvel ezelőtti otthonba költözéséig a mai Kiss János vezérezredes utcában lakott, - a valamikori Dorogi- majd később Horthy Miklós utcában, - abban a házban, melyet az 1920-as évek közepén édesapja épített, aki felmenőihez hasonlóan szintén építési vállalkozó volt. Ez volt az első megépült ház a környéken, a majdani villa-soron, a mai rendőrségi épülettel szemben.
Zsuzsa néni meséli, hogy ott, ahol ma házak sorakoznak, az ő gyerekkorában még egy hatalmas nagy rét volt, oda jártak a környékbeli gyerekek játszani. Az volt nekik a minden: a RÉT!  Napestig Itt játszottak, fogócskáztak, bújócskáztak, de itt őrizték a libákat is, mert akkoriban még Esztergomban is sokaknak volt jószága. A fiúk a rétre jártak focizni. Zsuzsa néni is, mint 7-8 éves kislány velük tartott, sokáig csak mint kapus, mert mindig őt állították be a kapuba, de egyszer aztán fellázadt, és megmondta a fiúknak, hogy ha nem engedik focizni, nem áll be többé a kapuba. És láss csodát, hatott az intelem.
Pfalz Zsuzsannának volt egy két évvel idősebb, György nevű bátyja, aki a család nagy szomorúságára 17 évesen tűdőbajban meghalt. A Pfalz családban korábban is többen tüdőbetegségben hunytak el fiatalon.
Beszélgetőtársam szívesen emlékezik vissza a valamikori esztergomi bálokra. Több helyszínen rendeztek bálokat. Volt vitézi bál, cserkész bál,…..stb. Pfalzék a Fürdő szállóba és a Lőrinc utcai Széchenyi Kaszinóba jártak bálozni. Csak meghívókkal lehetett megjelenni. Előre lefoglalt asztalok fogadták a vendégeket.  A lányok csak a szülőkkel mehettek. Éjfélkor táncszünetet tartottak, vacsoráztak, majd vacsora után folytatódott a táncmulatság.  Fiatalok és idősebbek együtt jártak szórakozni akkoriban.
Zsuzsa nénit Táthoz is szép emlékek fűzik. Fiatal lány volt még, amikor megépült a Halászcsárda.  Oda járt a család vacsorázni. Híres volt az étterem konyhája, nagyon finom halételeket készítettek. Minden este élő cigányzene szórakoztatta a vendégeket.  
Édesapja jó barátságot ápolt Töldezsán István fakereskedővel, aki fűrésztelepet üzemeltetett Táton. A gatter melletti vendégszobában és az akörüli udvaron gyakran tartottak baráti összejöveteleket. Az oda kiruccanók közös vadászatokra is eljártak a Gerecsébe és a táti szigetekre, nyáron pedig, családjaikkal együtt, többször kimentek a táti Nagy Dunára fürödni.
Zsuzsa néni úgy emlékezik vissza a múlt század 20-as, 30-as éveire, mint a béke és a jólét korszakára. Az emberek szerették, segítették egymást.

pfalcz-tivadar.pngmack-paulina-terez.png 

/A képen Pfalcz Tivadar és felesége Mack Paulina Teréz/

 

Az édesapa, Pfalz Tivadar, méltó képviselője volt a nagy Pfalz építő dinasztiának. Az ő cége kivitelezte a mai esztergomi zeneiskola (a hajdani Hajós-Egylet klubháza) épületét, több nagy bérházat (pl. a a Lőrinc utca jobb oldalának Kis-Duna felőli saroképületét, melyet szerencsére nem tüntetett el az 1980-as évek városátalakítása), az óvónőképző épületét (társkivitelezésben), az esztergomi kórház praetuberkolotikus osztályát (a későbbi gyermekosztályt), a szülészet új épületét, a kórház akkori igazgatója, Eggenhofer Béla villáját (ez a mai Kolos patika melletti épület), az Esztergom-Kertvárosi templomot, a tokodi községházát, a pusztamaróti Serédi-nyaralót saját költségen (a hányattatott sorsú épületet ma az esztergomi ferencesek gondozzák), a Dömös központjában lévő ún. „promonád”-ot, azaz a templom előtti nagy támfalat, az esztergomi körforgalomnál lévő „oroszlános” emlékművet stb.
Mint elismert építőmester, bejáratos volt a bajnai Metternich-kastélyba, melynek tulajdonosa akkortájt Metternich-Sándor Klementina hercegnő volt, az „Ördöglovas” unokája. Az uradalom „főépítészeként” ő fuvaroztatta az Ausztriából érkező hercegnőt Párkány és Bajna között. Olyan szoros kapcsolatba került a hercegnővel, hogy az addig kizárólag hintóval közlekedő, és autóról hallani sem akaró hercegnő, a „fuvarosa” rábeszélésére úgy döntött, hogy maga is vesz egy autót, mégpedig az építész úr autójával megegyező Fiat 520 típusú gépjárművet.
Hosszú éveken keresztül Pfalz Tivadar az esztergomi érsekség építésze. Közeli kapcsolatban áll Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspökkel.  A családi breviárium kedves kis története, hogy amikor egyszer a prímási építész éppen búcsúzóban volt a püspöktől a palota kapujában, egy hirtelen támadt szél lefújta a püspök sapkáját, mire a távozófélben lévő vendég gyorsan utánaeredt, ám többszöri próbálkozás után sem sikerült fölvennie az újra és újra meglóduló sapkát, ezért végül egy hirtelen elhatározással rálépett, így állította meg és „csípte fülön” a rakoncátlankodó fejfedőt. A püspök a kapuból mosolyogva figyelte a sapkamentő akciót. (Meszlényi Zoltán püspök a háború után, 1951-ben, vértanuhalált halt a kistarcsai fogolytáborban, hosszas kínzások után. A Katolikus Egyház boldogként tiszteli.)
Pfalz Tivadar utolsó munkája a második világháborúban megsérült Bazilika épületének helyrehozatala volt. Ezután már nem kapott megrendeléseket. 1949-ben megjelent a házában egy hátizsákos ember, és elvitte a cég összes iratát. Kis idő múlva bankszámláit zárolták, vagyonát államosították.

 

img_20191218_143455.jpg       img_20191218_144126.jpg                               Pfalcz Tivadar munkái: az óvónőképző (társkivitelezésben) és a Lőrincz utca jobb oldalának Kis-Duna felőli saroképülete

 

Pfalz Tivadar az első világháborúban öt évet töltött a fronton, mint utász, túlélt egy gáztámadást, egészsége ez idő alatt súlyosan megrendült, az államosítást követően pedig rohamosan tovább romlott.
Zsuzsa néni édesanyja, Mack Paulina Teréz aktív éveiben óvónőként tevékenykedett. A családi ház udvarának kertjében is szívesen és sokat dolgozott. Zsuzsa néni mindig örömmel és szeretettel gondol édesanyja gyönyörű veteményes- és virágoskertjére, amit ma is csak „édenkert”-nek nevez. Paulina Teréz mélyen vallásos asszony volt. Naponta eljárt az esztergomi „kerek” templomba, ahol mindig ugyanazon a helyen, jobb oldalt, a gyóntatószék mellett ült. Ő volt az asszonyok kongregációjának prefektusa. 1938-ban a család izgatottan készült a Budapesti Eucharisztikus Kongresszusra, ami az akkor 16 éves Zsuzsanna nagy élményévé vált. Zsuzsa néni is, édesanyjához hasonlóan, mélyen vallásos asszony.  Anyja halála után, ő ült a jobboldali padba, a gyóntatószék mellé. Ma sajnos szomorúan látja, hogy a fiatalok közül sokan elpártolnak a hittől, a vallástól, nem házasodnak és a gyerekeket sem keresztelik meg. Mint mondja: ”Nem elég a gyermekvállalásra ösztönözni a fiatalokat, de azt is meg kellene értetni, hogy egy gyermeket nem szabad megkereszteletlenül hagyni.”
Zsuzsa néni férje, néhai Pusztai József, hivatásos katonaként szolgált, főhadnagyi rangban, a „Horthy” hadseregben.  A háború végén nem kis leleményről téve bizonyságot, csodával határos módon hozta haza harci egységét a frontról. Szálasi hadseregébe és később a kommunista hadseregbe nem akart belépni, ezért civilként élte további életét. Pusztai József és Pfalz Zsuzsanna házasságából négy fiúgyermek született. László Tivadar, aki harmadikként látta meg a napvilágot, a nagyérdemű elődök példáját követve ma is építész tervezőként dolgozik Esztergomban.  

 

pusztai.jpg Pusztai László Tivadar számois környékbeli épület és épületfelújítás tervezője, építkezés koordinátora. Anyai nagyapja, dédapja és űkapja is neves esztergomi építési vállalkozó volt. Hosszú a sora azon esztergomi épületeknek, melyek kivitelezését vagy rekonstrukcióját a Pfalcz építő dinasztia valamelyik tagja végezte.

 

 

 

 

 

 

 

 

kanonoksor1.jpg  img_20191218_150823.jpgesztergom-korhaz.jpgesztergom-lorincz-utca.jpgPfalcz József (1843-1916) esztergomi építőmester munkái: az új (déli) kanonoksor, a Bazilikával szembeni kanonok ház, az esztergomi kórház, a Lőrincz utca baloldala teljes hosszon.

 

pfalcz-j.png  Pfalcz József és felesége, Horváth Etel