Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Guadalape-i Szűz /hogyan mentette meg Szűz Mária indián gyermekeit az "elnyelőtől/

A mai Mexico City területén az azték indiánok a XIV. században telepedtek meg. Városállamuk rohamosan növekedett és erősödött, ami jórészt annak volt köszönhető, hogy lakosai rendkívüli kegyetlenséggel üldözték és gyilkolták a szomszédos törzseket. 
Az asztrológiának, mágiának és egyéb babonáknak hódoltak. A papi kaszt hivatásszerűen űzte a mágiát. Ez a kaszt hozta létre a legembertelenebb vallások egyikét, amelyben nyilvánvalóan szerepet játszottak démoni erők is.
Szükségét érezték annak, hogy isteneiket emberi vérrel táplálják. 1487-ben fejezték be főistenük, a tollaskígyó tiszteletére épített szentélyüket, a Tepeyac hegyen. A szentély felavatásakor négy nap leforgása alatt 20 000 foglyot áldoztak fel. A hosszú hajú papok kőből faragott késsel nyitották meg az élő áldozatok mellkasát, és kivették belőle a még dobogó szívet. Máig fennmaradt képek jelenítik meg ezt a drasztikus szertartást. 
Ezen kívül még drasztikusabb áldozati formákat is alkalmaztak. Gyakran élve megnyúzták az áldozataikat. A rituális barbárság csúcspontja a kannibalizmus volt. Az emberhús fogyasztását isteni szertartásnak tekintették. 
Az azték rítus megkövetelte, hogy az istenek kedvében járva az áldozatul szolgáló embereknek a lehető legnagyobb kínokat okozzák. Szárazság idején gyermekeket áldoztak fel. Haláluk előtt kezük és lábuk körmeit kitépték, hogy minél több könnyet hullassanak, s így kikönyörögjék az istenektől az esőt. 
E barbár vallást az 1519-1520-as években Hernardo Cortez maréknyi csapata semmisítette meg, mely mindössze 550 katonából és 16 lóból állott. A spanyol hódítók legelső intézkedései közé tartozott a pogány istenségek tiszteletének felszámolása. A „tollaskígyó” legnagyobb szentélyének helyén katolikus templomot építettek. 
A misszionáriusok megkezdték az igehirdetést, a pogány szokások azonban mélyen meggyökereztek az emberek tudatában, úgyhogy a katolikus vallást csak aránylag kevés bennszülött fogadta el. Gyökeres változás 1531-ben, Szűz Mária Tepeyac-hegyi jelenései után következett be. 
A Szűzanya Juan Diegónak, a keresztény indiánnak jelent meg. Utasította, hogy tolmácsolja a püspöknek kívánságát: a Tepeyec hegyen tiszteletére építsenek kápolnát. A püspök Diego szavainak nem adott hitelt, ragaszkodott valami csodás jelhez. Diego tehát visszatért a hegyre, és Mária megadta a püspök által kívánt jelet: gyönyörű vörös kasztíliai rózsákat, amelyek azon a tájon nem fordultak elő, ám a püspök legkedveltebb virágai voltak. Amikor Diego köténnyé formált palástjából eléje szórta a virágokat, a püspököt nem csak a rózsák ámították el, hanem főképp a Diego palástján tündöklő kép. Ez az Istenanyát ábrázolta indián hercegnő képében. 
Az Istenanya így jött el indián gyermekei közé, akik megértették szavát. MÁRIA ELVEZETTE ŐKET JÉZUSHOZ. NÉHÁNY HÓNAP ALATT KILENC MILLIÓ AZTÉK VETTE FEL A KERESZTSÉGET.
A kegykép maga is tartós csoda. A Diego palástjának elkészítésénél felhasznált , növényi szálakból szőtt anyag élettartama legfeljebb húsz év – ezután szertefoszlik. Diego palástja azonban évszázadokat élt át. A rajta csodás módon megjelent kép mindmáig eredeti fényében és színeiben ragyog. 
Modern korunk számára még egy további csodát is tartalmaz a paláston lévő kép: Szűz Mária szemében rendkívül erős nagyítás mellett megpillantjuk a jelenetet, amikor Diego a püspök és a jelenlévők előtt kiszórta a rózsákat. Ma, még kevésbé Diego korában, senki sem lenne képes olyan parányi képet létrehozni, amely a kegyképen Mária szemében fedezhető fel. 
A Tepeyac hegy világhírű szentélyét, a Guadalape-i templomot azon a helyen építették fel, ahol egykor a „kígyóistennő” temploma állt. Itt őrzik Diego palástját a kegyképpel. A Guadalape szó spanyolosított forma. Az eredeti indián kifejezés: „Tequetalupe. Jelentése: „Az, aki megmentett minket az elnyelőtől”. 

A kegykép tisztelői az évszázadok során számtalan imameghallgatásban, csodás gyógyulásban részesültek és főleg sok megtérésre került sor a képet felkeresők körében.


guadalape.jpg  guadalupe1.jpg  bazilika_de_guadalupe_guadalupe_02.jpg A Guadalapei bazilika