Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Darwin is tévedhetett

Charles Darwinnak a fajok eredetéről szóló elmélete alapjában megváltoztatta az európai ember kapcsolatát az élethez és a világhoz. Ezt megelőzően, amikor az ember az élet keletkezését vizsgálta, tekintetét az égre, a teremtő Istenre emelte. A legismertebb tudósok és filozófusok – mint Platon, Arisztotelesz, Aquinói Tamás, Newton, Descartes vagy Kepler – úgy vélekedtek, hogy a világ valamilyen tervezés eredményeképpen létezik. A természetes kiválasztódás darwini gondolatával azonban gyökeres fordulat állt be a tudomány filozófiában. A tudomány képviselői Istent kizárták gondolatvilágukból, és mindent, így magát a létet is, kizárólag természetes okokra akarták visszavezetni. Napjainkban a darwinizmus általánosan elfogadott a tudományos világban és a közoktatásban. Ennek ellenére a darwini evolúcióelmélet leglényegesebb állításait egyre több tudós vonja kétségbe. Évtizedek óta létezik egy világméretű mozgalom, amely a darwini evolúcióelmélettel szemben az „intelligens tervezés” elméletét vallja. E mozgalom tagjai – egyetemi professzorok és filozófusok, a tudomány cambridge-i, müncheni, chicago-i stb. fellegváraiból – tudományos megfigyelések alapján, meggyőződéssel vallják, hogy létezik egy magasabbrendű értelmes lény, a fajok pedig nem jöhettek létre egy vak természeti folyamat – mutációk és szelekciók – révén, ahogy azt Darwin föltételezte.

A Darwin elméletével azonosuló ember a 19. században elfogadta azt a föltevést, hogy az ember teste az állati szervezetből, számtalan kicsi, lényegében véletlen, az életért folytatott harc során bekövetkezett változás révén alakult ki, évmilliók alatt. E harcban mindig az erősebb, a környezetéhez leginkább alkalmazkodó egyed győzött. A darwinisták valahol az „ősanyagban” képzelik el a kezdeteket, az „ősanyag” eredetére viszont nincs magyarázatuk.

modern-tudomany.jpgA tudomány, a technika Darwin óta sokat fejlődött. Ma már rendelkezésre állnak olyan eszközök és módszerek, amelyek Darwin idejében teljesen ismeretlenek voltak. A fölfedezések pedig olykor igen meglepőek. Egy amerikai mikrobiológus azzal hökkentette meg a tudományos világot, hogy rámutatott egy egészen egyszerű baktérium egyik apró szervére. Az E. coli baktérium egy parányi ostorral hajtja magát előre. Ahol az ostor csatlakozik a testhez, ott egy kis forgó motor található – erről mikroszkopikus fölvételek és számítógépes grafikák egyaránt léteznek. Ha valaki figyelmesen megnézi ezt a kis gépezetet, amelynek a mérete a hajszál végének a háromezred része, akkor az emberek által készített elektromotorok juthatnak róla eszébe. Forgó- és állógyűrűkből áll, van egy tengelye, a csuklórész kapcsolja össze az ostort a motorszerű szerkezettel, amelynek a működése is olyan, mint egy motoré. Ha ebből a szerkezetből bármelyik alkatrészt eltávolítjuk, akkor az elromlik, a motor nem képes funkcionálni. Így viszont az a kínos kérdés merül föl: ha nem lehet belőle semmit kivenni, akkor hogyan jöhetett volna létre fokozatosan?

Ma már azt is tudjuk, hogy a fehérjéket DNS-ek kódolják. Maguktól, spontán nem jönnek dns.jpglétre. DNS pedig nincs, ha nincs fehérje. Vagyis mindkettő csak akkor létezik, ha adott időpontban, adott helyen, egyszerre jelentek meg. Ez spontán, kémiai úton kizárt, legfőképpen azért, mert a DNS egy hihetetlenül sok értelmes információt tartalmazó és pontosan, célirányosan szabályozott programcsomag.

A darwini elmélet hívei az elmúlt 150 évben nem tudtak fölmutatni perdöntő bizonyítékokat a darwinista makroevolúciós elméletek mellett. Minden létező és igazolható lelet, kísérleti eredmény, vizsgált organizmus kizárólag az ún. mikroevolúciót támasztja alá. Azaz, hogy az élőlények bizonyos szintű változásokra képesek, de mutációk révén lényegi és nagyságrendi változások sosem jönnek létre. Például korábban nem létező új szervek sem.

Ennek kimondása sokakat szinte sokként ér, és olykor heves reakciókat vált ki, hiszen ma az oktatásban kizárólag a materialista alapon álló elméleteket tanítják. A makroevolúciós spekulációk kritikájának nincs semmi tere sem az oktatásban sem a hivatalos tudományos életben. Holott a kritikusok éppúgy tudományos alapokon állva fogalmazzák meg kifogásaikat és alternatív megoldásaikat, mint államilag támogatott ellenfeleik. Az ID (Intelligent Design Movement) – Értelmes Tervezettség Mozgalom azért küzd, hogy a két markánsan különböző nézet egyenlő jogokat kapjon az oktatásban és a mindennapi életben.

A 19. században, amikor Darwin élt, a tudósok azt gondolták, hogy az élet alapja - a sejt, csupán egy csöppnyi protoplazma, mint egy darabka zselé. Ám az elmúlt 60 évben a sejtről szerzett ismereteink robbanásszerűen megnövekedtek. A fejlett technika föltárta a mikroszkopikus világokat, ahol egy gyűszűnyi szerves folyadékban akár négymilliárd egysejtű baktérium is megfér. Minden egyes baktériumban számtalan „áramkör”, összeszerelési utasítás és miniatűr gépezet rejlik, amelyek bonyolultságáról Darwin mit sem tudhatott.

A tisztán materialista evolúcióelméletek a tudomány mai szintjén nem állják meg a helyüket. Ugyanakkor a világ és a benne létezők teremtettségét sem tudjuk kényszerítő erővel bizonyítani. A teremtéselmélet mellett szóló érveket, bármily ésszerűek is, el lehet utasítani. Valójában az egyes embernek a léthez való személyes hozzáállása nyilvánul meg akkor, amikor az egyik vagy a másik elméletet tartja ésszerűnek és elfogadhatónak.

Véleményünk szerint, a világban meglévő jelekből világosan fölismerhető: a világ létezése mögött teremtő értelem áll. A darwinizmus legnagyobb tévedése nem is a sajátos evolúcióértelmezésben van, hanem a Teremtésnek, mint értelmes aktusnak a tagadásában.