Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rólunk szól 2015/2

Beszélgetés Korontos Józseffel - Bányász Nap alkalmából

Szent Borbálának, a bányászok védőszentjének ünnepe, december 4-e, egyben a bányászat napja is. Ezen a napon Táton, csakúgy mint más környékbeli településeken, a bányász emlékmű mellett,  minden évben ünnepélyesen megemlékeznek egykori bányászainkról. Idén is sor kerül a megemlékező ünnepségre. Az eseményhez kapcsolódva, mi is szeretnénk felidézni a valamikori bányászok nehéz de szép életét, bepillantani a múltba és rátekinteni a jelenre. Egy köztiszteletnek örvendő valamikori főaknásszal, Korontos Józseffel beszélgettünk táti lakásában a bányász nap alkalmából. koront.jpg

 

Jóska bácsi aktív éveit a szénbányászatnak szentelte. Az egyik legnehezebb foglalkozást választotta. Mikor és hogyan kezdődtek bányász évei?

  • Ausztriában kezdtem 1956-ban, a forradalom után, 16 évesen. Szívesen láttak mindenkit, aki dolgozni akart. Ausztriában akkor még nagyon meglátszott a háború nyoma, a fizetések és az életszínvonal nem sokban tért el a mienkétől. Pár hónap után hazajöttem és itt is maradtam. Március 15-én már Annavölgyön dolgoztam. A lakhatásom biztosított volt, legényszállón laktam, és a fizetés is jó volt. Csillésként kezdtem, mint általában minden bányász. Aztán az évek alatt végigjártam a „szamárlétrát”, lettem vájár, robbantómester, aknász, majd végül főaknász. Kenyérmezőn elvégeztem a technikumot, munka mellett, levelező tagozaton. Főaknászként a munkaszervezés, munkairányítás volt a feladatom, az emberekkel való törődés. Az irányításom alatt súlyos, halálos baleset nem történt, sőt, a sérült műszakokat mindig én vettem át. Vezető beosztásban dolgoztam, de arra nagyon ügyeltem, hogy emberséges maradjak mindenkihez. Az „ars poeticam” is így szólt: minden körülmények között embernek maradni, nem visszaélni az adott helyzettel. Szerettek is az emberek. Senki sem szólított főaknász munkatársnak, hanem csak Jóska bácsinak. Ez sokkal jobban esett, mintha a hivatalos megszólítást használták volna. Ma is, ha lemegyek valamelyik vendéglőbe, mindenhol „Jóska bácsi” vagyok. Ez számomra elismerés.

     

A bányászoknak himnuszuk is van. Igen szép úgy a dallama mint a szövege. Ünnepségeken ma is elhangzik. Jómagam is szívesen éneklem mogyorósi kántorként nagyobb ünnepeken a templomban. Mondhatjuk, hogy a bányász szakma kivételes szakma, amit többek közt az is jelez, hogy van bányász himnusz?

  • Ez biztos. A bányászat szép, férfias munka. Összeforrasztja az embereket, mert a bányában az emberek egymásra vannak utalva, jóban rosszban. A bányászat nem olyan, mint a többi szakma. A bányászathoz hozzá kell az embereket nevelni, születni kell rá. Ez egy életforma. Nem véletlen, hogy a bányászoknak himnuszuk is van. De a bányász himnuszon kívül nagyon sok bányász dal van még, ezeket különböző mulatságokon, ünnepségeken énekeltük. Én mulatni mindig szerettem. Azt mondják, aki a bort, a virágot, a dalt és a csinos nőket szereti, annak érdemes élni.

     

Ezek szerint szereti a feleségét...

  • Igen. Ez úgy van, ahogy a bányász himnusz is mondja: nem kincs után sóvárgok én, bányász kislányt óhajtok én. És így is lett, feleségem is bányász családból származik.

     

A munkahelyi gondok, nehézségek nem terhelték túlságosan a családi életet?

  • Nem csináltam problémát semmiből. Itthon nem beszéltem a munkahelyről. Megpróbáltam szétválasztani a családi életet a munkától. Ez jó volt így. Nagyon szerettem beszélgetni az öregekkel, ami nyugalmat, biztonságot adott. Ma is, ha jó idő van, összejövünk, megiszunk egy üveg bort, elbeszélgetünk.

     

Látom a könyvespolc tele van könyvekkel. Szeret olvasni?

  • Nagyon. Hétszáz kötetes könyvtáram van. A legrégibb könyvem egy 1905-ös kiadás, a századforduló selmecbányai diákságáról szól. Mindent szívesen olvasok. Születésnapra, névnapra lányaim, unokáim mindig könyvvel ajándékoznak meg. De szeretem a természetfilmeket is.

 

Hány család van?

  • Két lányunk van, mindketten az egészségügyben dolgoznak. Egyikük az esztergomi kórházban citológus, a másik a tokodaltárói gyógyszertárban asszisztens. Négy unokánk van, három lány és egy fiú. Ebből három már diplomás, a legfiatalabb pedig most utolsó éves a győri egyetemen, informatika szakon.

     

A nyugdíjas évek hogyan telnek?

  • Mint mondtam, szeretek olvasni, de jó időben kinn ezermesterkedem. Nem vagyok egy otthonülő típus, nem kedvelem a tétlenséget. Nem sokkal nyugdíjba vonulásom előtt vettem egy földterületet a táti pincesoron, azóta művelem, gyümölcsfákat nevelek és szőlészkedem. Az idősebb tátiakkal nagyon jó viszonyt alakítottam ki. Szeretek kint lenni a pincéknél és a hegyen. Sajnos beteg lettem, de amíg egészséges voltam, minden hónapban egyszer fölmentem a mogyorósi sziklára. Gyönyörű a vidék onnan. Egyszer karácsonyra vettem egy távcsövet, és mindig amikor kimentem, azzal néztem a tájat, gyönyörködtem benne. Nyugdíjasként azt tanácsolom volt munkatársaimnak, ne álljanak le, mindig találjanak valami munkát maguknak.

     

Megkérdezhetem, hogy hol született Józsi bácsi? Én ugyan tudom, de az Olvasóknak is elárulja?

  • A szüleimet nem ismerem, de van egy anyakönyvi papírom arról, hogy Zágrábban születtem. Ezt az igazolást Sopronban állítottak ki. Sopronban nevelkedtem, később kerültem Tátra. Szoktam is mondani: szél hozott, szél visz el.

     

Kedves mondás... Tetszik. Végül hadd kérdezzem meg, mire gondol ma, ha azt a szót hallja, dorogi szénbányászat?

  • Mellőzött szakma. Talán rossz gazdasági döntés volt megszüntetni a bányászatot. Volna még mit kibányászni biztos, megfelelő technológia és gépek mellett. De ha már mindenképpen a bezárás mellett döntöttek, mert ez volt a politikai szándék, nem egyszerre kellett volna szélnek ereszteni mindenkit, hanem ahogy kiöregszik a gárda, úgy fokozatosan leépíteni a termelést. A hirtelen bezárások sokakat nehéz helyzetbe hoztak, különösen azokat, akiknek 4-5 év volt a nyugdíjig.

 

                                                                                                                                                  Milinszki M.

 

 

banyasz-nap.jpg  Bányász-napi megemlékezés

Az elhunyt Bányászokra emlékeztünk december 4-én, Szent Borbála ünnepén, a kultúrház előtti téren. Kardos Mihály plébános megható gondolatokat mondott el Szent Borbáláról, aki a bányászok védőszentje. Tisztelegtek a Nyugdíjas Klub tagjai, Szívós Péter alpolgármester, Hámos László kultúrigazgató, a Bányász özvegyek és Tát város lakosai. Koszorúzott Nagy Szabó János és Stefán Zoltán nyugdíjas bányászok, az önkormányzat nevében Kostyál János. A megemlékezés versét elmondta Maráz Sándorné. A Bányász himnusz eléneklése után közösen imádkoztunk Szent Borbálához. Végül minden részt vevő meggyújtotta a megemlékezés mécsesét, amit az emlékmű tövében helyeztünk el.

 

                                                                                                                                       Dori Istvánné

 

 

 

 

Táti sakk

 

Szabó Pál és párja, Ilona, valamint Kovács Géza, az esztergomi sakk klub ifjúsági edzője indították el nem olyan régen, 2015. tavaszán, és azóta is vezetik a táti sakk klubot. A klubnak van két középiskolás korú játékosa is, ők is a Szabó család tagjai: Mátyás és Márton. Mindketten kiváló képességű sakkozók, ma már rendszeresen versenyeznek.

Az alábbi beszélgetést a Szabó családdal, Kovács Gézával és Szomjú Péterrel folytattuk.

 

- Hogyan indult a táti sakk, és hol tart jelenleg?

Kovács Géza, az esztergomi sakk klub szakosztályvezetője: Úgy indult, hogy a Szabó család megkeresett, hogy Marcival kellene foglalkozni. Két évtizede foglalkozom gyerekekkel. Marcit ritka tehetségesnek láttam, le is igazoltuk az esztergomi csapatban. Elkezdett versenyezni és olyan jól sikerült már az első versenye, hogy meg is nyerte, de akárhol indultunk, mindenhol bizonyította tehetségét. Ez adott lendületet, hogy megalapítsuk a táti sakkot, Tát város nevének népszerűsítésével, mivel nem volt szervezett sakkélet korábban Táton.  A Szabó család mindhárom férfi tagja sakkozik, ők oszlopos tagjai a táti sakk klubnak.

Tavaly megrendeztük az első táti pünkösdi sakkversenyt a táti pünkösdi napokon, 50 versenyzővel. A táti csapat 3. helyen futott be, NB2-es csapatok előztek csak meg minket. Idén májusban kerül majd sor a második rendezvényünkre. Több környékbeli településről várunk vendégeket, már tavaly is érkeztek a felvidéki kőhídgyarmati sakkozók, idén szintén meghívjuk őket, valamint német csapatokat. A megye élsakkozói itt lesznek Táton.

A csapatunk jelenleg a megyei bajnokság második osztályában szerepel. Négy táblán ülünk le vasárnaponként. Esélyünk van a bronzérem megszerzésére. Összesen 11 csapat van a versenyben. A táti csapat törzstagjai: Kovács Géza, Szabó Márton Mihály, Szabó Pál, Szomjú Péter Pál, Szabó Mátyás Pál, ebből az ötösből kerül ki a négy játékosunk.

Csütörtökönként 1430-tól van a falusi iskola ebédlőjében a sakkoktatás. Jelenleg 8 tanítványunk van. (Pap András, Pap Zoltán, Petrenke Koppány már igazolt játékosunk) A „Táti Sakk” facebook oldalon mindenki elér bennünket, írhat, ha további információra van szüksége.

 

- Minden sportág valamilyen készséget fejleszt. A sakk esetében ez mit jelent?

Kovács Géza: Azt szoktuk mondani, hogy a legjobb iskolai felkészítő, ha a gyerekek óvodás korban elkezdenek foglalkozni a sakkal. A-tól H-ig megtanulják a betűket, alapjaiban megtanulják a számolást, mivel a sakkbábukat 1-től 9 egységig értékeljük. Megtanulják, hogy a számokhoz bizonyos érték tartozik, és megtanulnak logikusan gondolkodni. A sakk rendkívül fegyelmezetté teszi a résztvevőket, rangsorolni tanít, ránevel arra, hogy a fontos információkat tartsuk fejben. Nevelői pályafutásom során olyan gyerekeket is hoztak hozzám, akik hiperaktívak voltak, rossz tanulók, rendetlenkedők, s most olyanok, mint akit kicseréltek. Jó tanulók lettek, fegyelmezettek, illemtudóak.

 

- A sakk azon ritka sportágak egyike, melyben a nők és a férfiak nagyjából azonos teljesítményre képesek. Ez minek tulajdonítható?

Kovács Géza: A nők is jó sakkozók, mert tudnak a lényegre összpontosítani, a felesleges információkat könnyebben háttérbe szorítják, míg a férfiaknak a fizikai adottságaik jobbak, ezért egy hosszú partiban mégis jobban teljesítenek. Ha a Polgár lányok olyan fizikai kondícióban lennének, mint a férfi sakkozók, biztos, hogy azonos eséllyel indulnának a meccseken, bár így is Judit és Zsuzsa megszorították a férfi elitet.

 

- A két fiatal, Matyi és Marci, személyesen mikor és hogyan ismerkedett meg a sakkal?

Szabó Mátyás: Kiskorom óta apukánk tanított minket sakkozni. Eleinte nem tetszett, de idővel megszerettette velünk. Egész kicsin még nem láttuk át a játék lényegét, ezért nem is nagyon szerettük, de miután feltárult előttünk a sakk belső világa, nagyon megkedveltük. Én hobbi szinten sakkozom. Vasárnaponként szoktam versenyezni Tát és Esztergom színeiben.

Szabó Márton: Kiskoromban tanultam meg sakkozni apukámtól. 2014. végén kezdtem edzésszerűen a sakkozást. 2015. januárjától sakkozom versenyszerűen. A sakkban azt szeretem, hogy gondolkodni tanít, a kombinatorikára, taktikai elemek alkalmazására. Ha győzni tudok, attól mindig jobb kedvem lesz, de persze a vereséget is el kell tudni fogadni.

Kovács Géza : Úgy szoktuk röviden mondani, hogy a sakk: anyag, tér, idő. Anyag, mert, az egyik cél, hogy az ellenfél bábuiból mennyiségileg minél többet leüssünk. Tér, mert olyan a sakkjátszma, mint amikor két városállam harcol egymással, le kell szorítani térben a másikat. Idő, mert ha kifutunk az időből, hiába állunk jobban, elveszíthetjük a meccset.

Szabó Pál (édesapa): A sakkjáték egyik szépsége, hogy ésszel, logikával lehet legyőzni az ellenfelet. Úgy gondolom, ez a vágy, ez a célkitűzés minden sakkozóban megvan. A sakk tehát egy kimondottan intellektuális sport.

Ahhoz, amit a fiaim mondtak, hozzáteszem, hogy az alapokat ugyan én adtam, de amikor felfedeztem a tehetségüket, akkor szakedzőhöz vittem őket. Jó volt a választás, mert Kovács Géza kezei alatt sokat fejlődött Márton, ezt olyan országos hírű sakkedző is megerősítette, mint Gonda László nemzetközi nagymester, aki egyébként szintén Marcival személyesen foglalkozik.

 

- A családanya is fontos szerepet tölt be a táti sakk klub életében. ..

Szabó Ilona: A szervezés, a logisztika az én feladatom. Sok ügyintézéssel jár, de szeretem csinálni, nem érzem fárasztónak. A sakk természetes lett a családunkban. Amolyan családi sporttá nőtte ki magát. Remélem, hogy munkámmal én is hozzájárulok nemcsak a fiaim, hanem a táti sakk felfejlesztéséhez és a sakknak, mint sportnak a népszerűsítéséhez.  

 

- Szomjú Péter milyen szerepet vállal a táti sakkal kapcsolatos történetben?

Szomjú Péter: Öröm számomra, hogy megalakult a Táti sakk, melyben játékosként részt veszek. Korábban, Táton a régi amatőröket összefogtam. Környező településekre, illetve a Felvidékre  jártunk évente három-négy alkalommal sakkversenyekre. Olyan településekre, ahol a polgármesterek és a helyi vezetés is támogatják a sakkrendezvényeket. Ezek az alkalmak barátkozásra is lehetőséget adnak. Sokat áldozunk a sakkra. Jól látható, hogy a minőségi sakkozás iránti igény Táton is növekvőben van.

 

- Milyen üzenettel zárjuk ezt a beszélgetést?

Kovács Géza: Szerintem Táton Marcin és Matyin kívül is sok tehetség van még. Mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy felfedezzük őket, és ezzel is segítsük a táti és a magyar sakk ügyét. De annak ellenére, hogy mi vagyunk és működünk, az első lépést mégis csak a szülőknek kell megtenni. Örömmel vesszük, ha megkeresnek bennünket. Összefogással minden bizonnyal nagy sikerek érhetők el itt Táton is. 

Köszönetet szeretnénk mondani a III. Béla Általános Iskolának, hogy lehetőséget, helyet adott a versenyek lebonyolításához, és a sakk oktatáshoz.

 

12788251_967525816658014_1683661568_n.jpg    11358854_840537789333091_1040863793_n.jpg   12316309_921999451186924_5608016608760694855_n.jpg

 

 

 

 

 

 

A számítógép használatról

 

- beszélgetés Filip Csabánéval -

 

Ma már szinte nincs olyan család, ahol ne lenne számítógép. A legtöbb helyen nem is egy, hanem több. Asztali gépek, laptopok, tabletek, okostelefonok, a digitális technika megannyi csodája segíti (segíti?) az életünket.

A számítástechnika fejlődésével, a számítógépek elterjedésével sokkal könnyebb és gyorsabb lett az információáramlás,  és ezt jó dolognak tartjuk, de napjaink egyik legnagyobb problémája is éppen a számítógép használatával kapcsolatos. Vitathatatlan tény, hogy túl sok időt töltünk a számítógépek előtt, s ennek úgy fizikai mint szellemi értelemben hátrányos következményei vannak. A mozgáshiányos életmód, a társas kapcsolatok átalakulása a tévézéssel kezdődött, ám most mintha a számítógép váltotta volna fel a tévénézést, ha lehet, még inkább magához láncolva az embereket.

Csak az utóbbi tíz évben hatalmasat változott a világ. Egyes pszihológusok szerint olyan mértékű, az idegrendszert annyira átalakító kultúrális váltás, mint most, utoljára az írásbeliség kialakulásakor történt, azzal a különbséggel, hogy míg az írásbeliség több száz év alatt alakult ki, a digitális kor alig néhány évtizeden belül. 

filipne-marika.jpgFilip Csabánéval, a táti III. Béla Általános Iskola igazgatójával beszélgetünk korunk sokat vitatott jelenségéről, a számítógéphasználatról. 

 

- Tíz-tizenöt évvel ezelőtt nem is gondoltuk volna, hogy a számítógép olyan mértékben meghatározó eleme lesz az életünknek, mint azt ma tapasztaljuk. Pedagógusként hogyan látja ezt a kérdést?

- A számítógép szerves része lett az életünknek. Nem lehet, és nem is szabad kiiktatni az életünkből. A gyerekek nagyon gyorsan megtanulják kezelni, ez ellen nem is tehetünk, de nekünk felnőtteknek is meg kell barátkoznunk a számítógéppel. A számítógép az információszerzés könnyű útja. A napi levelezés, e-mailezés ezen keresztül történik. De például egy álláskereső is, ha nem használ számítógépet, hátránnyal indul, mert ma már egy önéletrajzot is sok esetben digitális adathordozón kéri a munkáltató. Tudjuk azonban, hátrányai is vannak a számítógép használatának. Az élő kommunikáció háttérbe szorul, családban, baráti körben, mindenütt. Egyre nehezebben fogalmazunk meg értelmes mondatokat. Ez különösen a gyerekekre igaz, akik már a számítógépes világba nőttek bele. Amikor mindent készen kapunk, akkor kevesebbet gondolkodunk, kevesebb az önálló gondolatunk. Elfogadjuk azt, amit elénkraknak, kritika nélkül. Persze intelligencia kérdése is, hogy tudunk-e és akarunk-e szelektálni. Látható, hogy az okosabb gyerekek megválogatják, mit fogadnak el és mit nem, abból amit a számítógépen az internet, mint információforrás nyújt. 

 

- Ha már az internetet említette, a facebookról mi a véleménye?

- A leglátogatottab közösségi oldal a facebook. A fiatalok körében különösen kedvelt. Jól használható, de veszélyei is vannak, és ezekre is fel kell hívni a figyelmet. Fontos, hogy a szülők tisztában legyenek, milyen információkat, fényképeket "posztolnak" a gyerekeik, milyen stílusban beszélgetnek egymással. Sajnos sokszor elszomorító, amit látunk. Elfogadhatatlan, alpári stílusban kommunikálnak a fiataljaink, erkölcstelen tartalmú információkat osztanak meg. A veszélyekre nekünk kell felhívni a figyelmet, beszélgetésekkel is. Tudomásul kell venni, hogy a gyerekek ma korábban érnek, azt gondolják, hogy mindent fel kell gyorsítani, előbbre kell hozni. Gondolok itt mindarra, ami egy serdülőt foglalkoztat: a szexuális élettől a szenvedélyekig. Az iskola szakember bevonásával osztályonként minden tanévben szervez egy-egy csoportbeszélgetést ezekről a kérdésekről, de az iskola önmagában kevés, csak partner lehet a szülőknek, segíteni tud, - a problémát elsődlegesen családon belül kell meglátni és kezelni. Ha a szülő úgy tapasztalja, hogy gond van, kérhet segítséget az iskolától, mi azt készséggel meg is adjuk, megkeressük a módját a segítségnyújtásnak, mégis a legfontosabb a családon belüli megelőzés, odafigyelés, hogy ne hagyjuk elmérgesedni a helyzetet.

 

- Tény, hogy ma már nem csak a drogok, az alkohol és a szerencsejátékok okoznak függőséget, de a számítógép is egyre inkább veszélyforrásnak számít. Tudjuk, hogy sok szülőnek jelent gondot az, hogy a gyereke naphosszat számítógépezik.

- Erre a következőt tudom mondani: én vagyok a felnőtt, nekem kell tudni határt szabni. Amelyik gyereknek éjjel kettőkor még be van kapcsolva a gépe, és kommentel, lájkol, azt a gyereket nyilvánvalóan senki nem kontrollálja. És ennek megvannak a következményei. Másnap kialvatlan és fáradt az iskolában, nem tud odafigyelni az órákon, gondok vannak vele. Nem lehet tehetetlen a szülő, igenis sarkára kell álljon. Akár több napra is el lehet tiltani a gyereket a géphasználattól. A gyerek rá fog jönni arra, hogy a szülőnek engedelmeskedni kell. Mindez persze csak akkor működik, ha nem sajnáljuk a gyereknevelésre az időt.  Sokan vannak, akik későn érkeznek haza a munkából, de ez nem lehet kifogás. Tudom, hogy nem fogok nagy tetszést aratni azzal, amit  most mondok, ki kell viszont mondani: az újságolvasás és a tévénézés ne vegye el az időt a családtól! Egy közös étkezésnél ne legyen a kezünkben az okostelefon, a tablet. Ma sokan el sem tudják képzelni, hogy ezek nélkül is van élet. A számítógépet rosszra és rosszul is lehet használni, éppen ezért nekünk felnőtteknek kell élen járni a jó példával. Néha ötleteket kell adni, megmutatni, mi az, amire jól használható az internet.  Keressünk közösen tartalmas híranyagokat. Lehet találni bőven. Aztán elemezzük ki, amit találtunk. És máris kommunikálunk a gyerekkel, aki ezek után tudatosabban fogja használni a gépet, nem csak játékra, fészbukozásra. Nem a számítógéptől kell eltiltani a gyereket, hanem attól, amit rosszul csinál.

 

- Kutatások eredményei  mutatják, hogy a számítógépes játékok, bizonyos vélekedésekkel ellentétben, nem is fejlesztik az agyi képességeket, sőt egy erőszakmentes videojáték is frusztrálttá teheti használóját.

- Egyetértek. Megjegyzem viszont, vannak jó számítógépes játékok is. De a lövöldözős játékok hatalmas kárt okoznak a gyerekeknél. Arra tanítanak, hogy ha lelőnek is, nem történt semmi, megyünk tovább. Van összefüggés a fiatalkorú bűnözés, és az erőszakos  számítógépes játékok között. Drasztikusabbak a fiatalkori bűnelkövetők, mint évekkel ezelőtt.

 

- Az iskolai számítástechnika oktatás beváltotta az ahhoz fűzött reményeket?

- A gyerekek a számítástechnika órákon ismerik meg a géphasználat alapjait. Lehet, hogy már két évesen tudnak játszani számítógépes játékokkal, de a word szerekesztő programot vagy az excell táblázatkészítőt nem tudnák alkalmazni anélkül, amit az iskolában tanulnak. Ezen kívül megtanulják helyesen használni az internet híranyagát, anyaggyűjtéshez, kiselőadások készítéséhez. Az érdeklődő gyerekek szívesen is használják ezekre. Én például megtanítottam a gyerekeknek, hogy keressenek rá a "Nap verse" nevű oldalra, de használják verselemzésekhez is, írói-költői életutak ismertetéséhez. Jó lenne, ha a könyvek is használatban maradnának, de tény, hogy sok gyereknél a számítógép helyettesíti a könyvet.

 

- Sok szülő, látva, hogy a gyereke milyen keveset van kinn a szabadban, azzal próbálja mozgásra bírni, lényegében elszakítani a számítógéptől, hogy délutáni különórákra, tanfolyamokra, különböző edzésekre íratja be. Jó a szándék, de nem terheljük-e le ezzel túlságosan az amúgy is fáradt gyerekeket?

- A gyerekeknek hat-hét órájuk van naponta az iskolában, ezek után jön a napközi meg egyéb programok, a legtöbben négy óra után érkeznek haza, fáradtan, kimerülten. Jobb lenne, ha mindezek után már nem terhelnénk a gyrekeket kötelező programokkal, inkább engedjük őket ki a szabadba, hogy sétával, mozgással töltsék a maradék idejüket a barátaik között. Mi magunk, mai szülők is ezt tettük gyerekként, és emlékezzünk vissza, milyen jó volt ez így. A közösségi kapcsolatok nem úgy fognak kialakulni, hogy szervezett délutáni programokkal agyonszabályozzuk a gyerekek életét. A különfoglalkozások egyéniek, egyéni fejlesztések, és nem közösségi események elsősorban. Szabadságot is kell adni a gyerekeknek, hagyni kell őket gyereknek lenni.

 

- Ez biztosan így van, de annak hogy a gyerekek igazi gyerekként élhessenek, ma komoly akadályai vannak. Egyik ilyen akadály, hogy kevés a gyerek. Másrészt, a szülők is mintha zárkózottabbak lennének, mint voltak régen, mindenki féltve őrzi a saját csemetéjét. És a kölcsönös bizalom is hiányzik a felnőttek között, ami régebben megvolt. Mintha annak a bizonyos közös rendező elvnek lennénk híján.

- Nem igazán értem, mit féltünk. A lakásunkat, a nyugalmunkat? A gyerekeinknek szemlátomást nincs ötletük, mit is lehetne csinálni, amikor például egy buliban együtt vannak. Ha nem mondjuk nekik, maguktól nem kezdeményeznek semmit. Erre mondják, hogy elidegenedett a társadalom...

 

- Helyes-e a két-három éves gyerekeket számítógép elé engedni?

- Én nem ültetném oda  a gyerekemet. Két-három éves gyereknek a fejlődéséhez nem hiányzik a számítógép. Nem lennék büszke, hogy a gyerekem ismeri a tabletet, laptopot. Ebben a korban a mozgáskoordináció, a beszédkészség kialakítása és fejlesztése a fontos, nem az hogy magányosan játszogasson a számítógép előtt. Egy fatorony építésével jobban fejlődik. És természetesen az esti mese sem hiányozhat. Többek között ennek hiánya vezetett oda, hogy ma olyan problémáink  vannak családokban, közösségeken belül, melyek korábban ismeretlenek voltak. 

 

 

 

 

 

Egy névtelen rezervátum sorsa -

 

avagy volt víz, nincs víz

 

A gátőrháztól a Duna felé fordulva, egy ütött-kopott, viharvert táblába botlik az ember, mely azt hirdeti, hogy a táti-szigetek egy névtelen rezervátum.  Mindenkinek van egyfajta elképzelése arról, hogy milyen is egy rezervátum.  Többnyire csodás növény és állatvilág képe ötlik fel bennünk sok, vagy éppen kevés és ritka állatfaj, melyekre a gondos parkőrök vigyáznak, hogy bajuk ne essék. Vajon egyezik ez a kép azzal, amivel a partra érve szembe találjuk magunkat?  Nos, egyértelmű, hogy valami hiányzik. Valójában sok minden, de ezek közül  egyet, a legszembetűnőbbet szeretném kiemelni: A VÍZ ! Márpedig sem szigetvilág, sem vizes élőhelyek nincsenek nélküle. Első ránézésre egyszerűnek tűnik a magyarázat, aszály van, és különben is feltöltődött.  A valóság ennél sokkal árnyaltabb és sokkal de sokkal összetettebb. Az első a főmeder süllyedése, mélyülése. Ennek legfőbb oka a sok műtárgy, feljebb épült keresztgátak, duzzasztók, és erőművek (kb.60 db). Ezek a műtárgyak visszatartják a gördülő hordalékot (kavics, homok), ami eddig alakította a Duna medrét, a szigeteket – zátonyokat. A víz sodra azonban továbbgördíti az itteni mederfenék kavicsborítását, így a meder folyamatosan és megállíthatatlanul mélyül.  Felgyorsította a folyamatot az évtizedekig tartó sóderkotrás, sőt túlkotrás (panel program, útépítés stb.), időnként a folyamszabályozás köntösébe bújtatva. 
A vízügy adatai szerint az érintett szakaszon, a meder süllyedése 1970 – 2011 között, 1,5 – 2 m között változik. Na, még egyszer!!!  A Duna medre 30 év alatt 1,5 – 2 méterrel mélyebbre vágódott! A víz természeténél fogva a mélyebb részen folyik, így a magasabb mellékágakba csak nagyobb vízhozam esetén jut víz. 

És itt jön a számunkra is látható különbség.  A vízügy adatai szerint kis vizes időszakban a Nagy Duna vízszintje 70 – 75 cm-rel alacsonyabb, mint az 1970-es években. Ez bizony több a soknál. Meg kell kérdezni a 45-50 év feletti korosztályt, hogy jártak-e strandolni a gáthoz. Láttak-e kajakozó, kielboottal csónakázó embereket, vízisízőket, vagy az esztergomi Úszófalu Tsz. halászait, ahogy lehalásszák a Kis Dunát. Hát idén ez már elképzelhetetlen volt, azon egyszerű okból, mivel a Nagy Duna vízszintje alacsonyabb volt, mint a Kis Duna mederfenék!!!  Ami persze ezzel egy időben szép csendesen feltöltődik.
Megoldja-e a problémát, ha kikotorjuk a mellékágakat, mélyítve a medret?   Sajnos ma már egyértelmű, hogy ez csupán látszatmegoldás.  Víz ugyan lenne a mélybe vágott mederben, de egyrészt a folyamat ettől még nem állna le, másrészt az ökoszisztéma évezredes rendje és múltbéli formája is végleg sérülne. A vízszint süllyedése magával hozza a talajvízszint süllyedését. A növények, a gyökérzóna kapcsolata elszakad a létfontosságú víztől. Sőt az ivóvíz bázis is komoly veszélybe kerül. A vízparti fűz és nyárfások lassan kiszáradnak és az egész szigetvilág képe átalakul.   Előbb inkább egyfajta csatornává silányul, később pedig egy kiszáradt területen kanyargó, szegényes élővilágú vízfolyássá válik. Lásd Grand Kanyon. 
Van-e remény?  Van-e lehetőség az ember „áldásos tevékenységét” követő folyamatok orvoslására? Volt szerencsém olyan vízügyes szakemberekkel találkozni, beszélgetni, akik kínálnak alternatívát, ráadásul olyat, ami létező és működő itt, ma hazánkban. A kulcsszó VÍZSZINTEMELÉS, igen duzzasztással! 
Tudom, hogy ez anno a rendszerváltó kérdéskörhöz tartozott Nagymaros kapcsán és még ma is lehet politikai áthallás. Ám vízszintet emelni több kis lépcsővel is lehet, vagy akár fenékküszöbök építésével.   A lényeg, hogy vannak rá technikai megoldások és működő példák is. 
A Duna eltereléskor kiszáradt a szigetköz. Ma mesés vízi világ van ott, nincs hozzá fogható az országban. A Duna középdeltája fonatos ágrendszerével, szigetek százaival. A kulcsa? A Dunakilitinél megépült fenékküszöb, ami a maradék vizet visszaduzzasztja, így jut a mellékágrendszerbe is.  Ott aztán okosan megtervezett bukók és zárások sora nem engedi kiszökni a vizet, ami így újra életre keltette a tájat. Hasonló módon készült el tavaly az alsó szigetközi rendszer, és a természet, az élet azonnal életjeleket adott rá. 
Meggyőződésem, hogy a Mosoni Dunát is rövidesen vissza fogják duzzasztani (nagyrész talán a társadalmi nyomásnak köszönhetően), és akkor Győr is újra a vizek városa lehet, amire mostanság csak parton lógó csónakházak és a térdig érő dunácska emlékeztet. 
A bizonyosság kedvéért régebbi példát is kereshetünk. A 70-es években még szántóföldek voltak Kisköre környékén, ma Tisza tónak hívják, turista paradicsom, és ami fontosabb, természetvédelmi oltalom alatt áll. Mert életre kelt a víztől, természetesen. A szarvasi arborétum sem nagyon létezne a Békésszentandrási duzzasztás nélkül.  És ha valaki nem akar ilyen messzire utazni, a tatai tó is egy gyöngyszem, pedig nem csupán a természet szülötte, gondosan megtervezett mérnöki munka és komoly vízgazdálkodás hívták életre, mégpedig az 1700-as évek derekán Mikoviny Sámuel vízrendező mérnök tervei alapján. Nagyszerű példák arra, hogy az ember a természet tiszteletben tartásával, igenis tud életképes dolgokat alkotni, mesterségesen ugyan, de mégis természetes élőhelyeket kialakítani, ami a szakemberek akkori és mai tudásának legjava. És hát leszármazottaink is csak azt tudják majd megőrizni, amit mi megóvunk az ő számukra. 
Ezen gondolatok megírásával is, ehhez szerettem volna hozzájárulni, még akkor is, ha csupán egyetlen kavicsot dobtam a mederbe. 
Egyet bedobhatsz akár TE is.

 Mundi Tamás

 

duna.png           duna-1.png

 

 

 

 

 

 

 

 

               

                                                                           kiszáradó Duna-ág a Körtvélyes- és a Nyáras sziget között

           

 

                 jól látható a feliszapolódás   

 

 

 

 

 

 

Értékteremtő zöld város

 

Erre a címre pályázik városunk hosszabb távon, ami a közterületek parkokká való átalakítását, a parkok közösségi terekké alakítását és a szolgáltatások széles körének bevonzását jelentik. Ebben nagy szerepet szánunk a helyi és környékbeli befektetőknek, akik a szolgáltatásaik bevételének egy kis részével hozzájárulnának a saját üzleti környezetük rendbetételéhez. De a „Zöld város” címhez az ingatlanok képe is hozzájárul. Sajnos a várossá válás tendenciája először a kertek művelésének átalakításával, ill. a konyhakertek pihenőkertre való változtatásával kezdődött meg, ami nem is lenne olyan nagy baj, ha ez a kellő arányok mellett történne. Ma már rájöttek a kerttulajdonosok, hogy a gyep és az egyéb dísznövények fenntartása is hasonló erőfeszítést igényel, mint a konyhakerteké. 
Ne feledjük azonban, hogy a konyhakertek jelentős segítséget nyújtanak a család ellátásában, arról már nem is beszélve, hogy saját termelésben tudjuk mit eszünk. Az idősebbek még ragaszkodnak a konyhakertekhez, de a fiatalok nagy része a munka mellett már nem vállalja fel a napi gondozást, így kiszolgáltatottá válik a kereskedelem kínálatától, de főleg az áraitól. 
Pedig higgyék el, nincs ízletesebb a saját paradicsomnál, paprikánál és annál a sok idény zöldségnél, gyümölcsnél, amit mi magunk termelünk meg. A szellemi pihenés egyik legjobb módja az, amikor gyönyörködhetünk a növényeink fejlődésében, érésében.

haztaji-gazd.jpgA másik előny a kiskertek művelésének, hogy a kert „hulladékai" több baromfit is eltartanak, anélkül hogy nagyobb földeket kéne művelni a takarmány miatt. És már a hús is rendelkezésre áll. 
Ne felejtsük, hogy az idősebbeknek a szép gyermekkor emlékéhez az állatok közelsége is hozzátartozott. 
Az Önkormányzatnak eltökélt szándéka egy táti piac megnyitása. Ez idáig azért nem valósult meg, mert nem találtunk helyben megfelelő számú termelőt a nyitáshoz. Ennek ellenére, ha nem is helyiekkel, de adunk lehetőséget a terményfelesleg piaci értékesítéséhez, ami nem csak a munkanélküliek és nyugdíjból élőknek lehet segítség, hanem mindenkinek.
Mindenkit arra bíztatunk, hogy először hobbiként, szórakozásból, majd később a szakmai tapasztalatok begyűjtése után (bár ebben sokat segít az internet) már haszonszerzés céljából is érdemes kertet művelni. 

Azt se feledjük, hogy a világ, az éghajlat is folyamatosan változik, amit a nagy rendszerek nehezebben tudnak elviselni, mint a kicsik. Így kisebb az ellátás rizikója. A világban az győz, aki önellátó. Ez igaz egyénre, de országra vonatkoztatva is. Használjuk ki hazánk optimális klímaviszonyait, bőséges vízutánpótlásunkat. 
Szomorú látvány, hogy ma már a föld termése, a levél és egyéb kerti hulladék műanyag zsákban végzi az utcán elszállításra várva és nem pótoljuk vele (komposztálással) a föld termőerejét, ehelyett drága műtrágyákat veszünk, ha veszünk.
Munkanélküliség. Ezt a szót elődeink nem is értenék! Van földed és nincs munkád ???  Persze ebből nem telik autóra és nyomogatós kütyükre, de éhen sem hal senki, főleg ha a saját szükségleténél egy kicsit többet is termel. 
Lehet, hogy egy kicsit nosztalgikus képet festettünk az otthoni gazdaságról, és persze sok munkával jár, de az eredmény kárpótolni fog. Az első retek, az első borsóleves, paradicsom és így tovább irigylésre készteti a szomszédokat, barátokat. Tegyük tündérkertté városunkat!

 

   Kostyál János

 

 

 

 

 

Szent Márton napi felvonulás

 

Évekkel ezelőtt néhány lelkes táti pedagógus úgy gondolta, Táton is megszervezi német mintára a Márton-napi lampionos felvonulást. A kezdeményezés kedvező visszhangra talált, s azóta is évről-évre november 11-én az esti szürkület beálltával hosszú sorban vonulnak a körmenetben a gyerekek, szülők, pedagógusok saját készítésű vagy vásárolt lámpásokkal a kezükben. A menet élén a táti fúvószenekar halad. Az útvonal mentén udvarokon, házak ablakaiban ott ég a mécses, sok helyütt kint állnak a háziak a kapuban, hogy üdvözöljék a menet résztvevőit. A körmenet után a falusi óvoda illetve iskola udvarán, termeiben a szülők által készített finomságokból falatozhatnak a felvonulók.  
Köszönet illeti a szülőket, a szülői munkaközösséget és a helyi vállalkozókat a támogatásért.

 

A 4. században Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen szent-marton-napi-felv-1.jpghideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal.
Aznap éjszaka különös álma volt. Álmában Jézust látta, és a vállán azt a fél köpönyeget, melyet ő adott a koldusnak.   Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta.
Nagyon szerették mindenütt, mert jóságos volt és mindenkinek segíteni próbált. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték.
A legelterjedtebb monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban.
A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.    

                          

 

 

 

 

 

 

"Ahol tudok, segítek"

 

- interjú dr. Mosonyi Annával -

 

 

img_0963-ret-10x15.jpgKedves Anna! Az orvosi hivatásod mellett évek óta aktívan részt veszel a közéletben is. Alkati kérdés ez, tudom, vagyunk egy páran így. A közügyek iránti elköteleződés ott munkál mélyen az ember szívében-lelkében. Olyasmi ez, amitől nem lehet szabadulni. Téged konkrétan mi motivál a közért folytatott tevékenységedben?

-    Régi keletű a közélet iránti érdeklődésem. És tényleg úgy van, ahogy mondod, ettől nem lehet szabadulni. Az egyetemi éveim alatt is részt vállaltam a diákönkormányzat munkájában. Később - már orvosként - különböző karitatív tevékenységeket folytattam, a hivatásom mellett, ami szintén egy segítő szakma. Már az egyetemen is igyekeztek tudatosítani bennünk a tanáraink, hogy egy orvos különleges felelősséggel tartozik a környezete iránt. Én is úgy gondolom, hogy mint orvosnak, de különösen mint gyerekorvosnak, nem csak a napi rendelés, gyógyítás a feladatom, hanem a tágabb értelemben vett egészségnevelés is. Ezért ahol csak tudok, segítek. Több, mint tíz éven keresztül elsősegélynyújtó és csecsemőgondozó versenyekre készítem fel a biológia tanárokkal együtt az általános iskolás gyerekeket, akik igen szép eredményekkel tértek/térnek vissza egy-egy ilyen megmérettetésről. A nyolcadikosoknak egészségnevelési órákat tartok.  A táti karitász csoportnak megalakulása óta tagja vagyok.   
 

Gyermekorvos vagy. Gyermekeket gyógyítani, gyermekekkel foglalkozni kiváltságos és az egyik legszebb dolog a világon, ezt jómagam is mindinkább így érzem. Szülőként én is többször megfordulok a rendelődben, és látva a sok csöppséget,  egy kicsit mindig rácsodálkozom a gyermeki lélek tisztaságára, nyitottságára. Látom a gyerekeket, ahogy belépnek a rendelőbe és már csacsognak is, bizalmasan megosztják életük apró történéseit, megmutatják új ruhájukat, játékukat. És mindezt a legnagyobb őszinteséggel. Nekünk felnőtteknek is kellenek azok a pozitív impulzusok, amelyeket a gyerekek sugároznak felénk, még ha valamilyen testi nyavalya miatt éppen nyűgösek is egy kicsit. Mondj valamit légy szíves orvosi hivatásodról. Mi indított arra, hogy ezt a pályát válaszd, mik a teendők? Tudom, hogy ügyeletet is vállalsz.

- Családunkban nem volt orvos vagy egészségügyi dolgozó, mégis gyermekkorom óta orvos szerettem volna lenni. Az egyetemre elsőre, előfelvételivel vettek fel. Ez azt jelentette, hogy egy évig az egészségügyben dolgoztam, a következő évben újabb felvételi nélkül kezdhettem meg egyetemi tanulmányaimat, mert a szükséges pontszámot elértem a felvételi vizsgán. A munkámat nagyon szeretem, szívesen foglalkozom gyermekekkel. Gyermekgyógyász képesítésem mellett második szakvizsgámat fertőző betegségekből szereztem, ezt jól tudom használni napi munkám során. Budapesten elvégeztem a kétéves, homeopátiás tanfolyamot is, sok szülő igényli a homeopátiás gyógymódok alkalmazását is a rendelések során. A napi rendelések, tanácsadások mellett az esztergomi Vaszary Kolos Kórház Gyermek sürgősségi részlegének munkáját is segítem, ügyeletben. A környék gyermekellátásában fontos szerepet játszó gyermekambulancián az orvoshiány miatt van szükség munkánkra. Az orvostudomány állandóan fejlődik, ezért mi is folyamatosan képezzük magunkat.

 

Tavaly ősz óta önkormányzati képviselőként is dolgozhatsz.  Hogyan érzed magad az új szerepben? Ez már a politika világa...

-    Jók a tapasztalataim. A testületi munka rendben zajlik. Sokmindennel most ismerkedem, de segítőkészséget látok mind a régebbi képviselők, mind pedig a hivatal dolgozói részéről. Megvan a közös akarat, ami nagyon fontos. 2010 óta kisebb taglétszámú a képviselőtestület, mint a korábbi ciklusokban, aminek az az egyik következménye, hogy a felelősség is közös, vagyis nagyjából mindenki felelős mindenért, az egész településért. Ez sajátos munkastílust igényel.
Az új törvényi rendelkezések értelmében minden önkormányzati képviselő köteles továbbképző tanfolyamon részt venni. Én is járok ilyenre. Hasznosnak tartom, mert segít jobban átlátni az önkormányzati munka mibenlétét, feladatait, és gyakorlati tudnivalókkal is felvértez.
Meg kell mondjam, jólesett, amikor az őszi választás után megtudtam, hogy képviselő lettem, mert ez is mutatja, hogy elfogadnak az emberek, értékelik a munkámat. A képviselői munkát szolgálatnak tekintjük, mellyel városunk működését és az emberek életét segítjük. Ezt hangsúlyozta Turi Lajos polgármester úr is az ünnepélyes eskütételünkön ősszel.

 

Képviselőjelöltként milyen tervekkel indultál, és mi az, amit eddig sikerült megvalósítani az elképzelésekből?

-    Úgy gondoltam, hogy ha önkormányzati képviselő leszek, még több lehetőségem nyílik segíteni az itt élőkön, hiszen az önkormányzati munka nagyobb rálátást biztosít a város életére, és nagyobb teret ad a tevékenységhez. Az elmúlt fél év ezt igazolta is. Nemrég például a Tát-Depón tartott közmeghallgatáson kaptam egy jelzést, hogy az egyik ottani család nagy bajban van, segíteni kellene. A karitász csoport azonnal vitt is egy nagyobb élelmiszercsomagot, és a jövőben is figyelemmel fogjuk kísérni a család helyzetét.  Tát-Depón most volt először  közmeghallgatás,  nagyon örültek az ottaniak, hogy elmondhatták gondolataikat, az őket érintő problémákat.  
A testületi üléseken az első javaslatom az volt, hogy a nyolcadikos diáklányok számára is tegyük lehetővé a HPV oltást. A javaslatot a testület elfogadta. Az igénylők az első oltást már megkapták, a másodikat júniusban kapják.  A második nyolc adag oltóanyagot az önkormányzat vásárolta meg, így segítette a drága oltóanyag beszerzését a családoknak.
Mint egészségügyi dolgozó, külön örülök annak, hogy polgármesterünk kapcsolatainak köszönhetően városunk kapott egy automata defibrillátort (újraélesztéshez szükséges eszköz, amit hirtelen szívhalál esetén lehet használni – szerk. megj.). A különösebb szaktudást nem igénylő, könnyen használható berendezés a tát-kertvárosi rendelőben van elhelyezve.
A karitász és a helyi egyház korábban is élvezte az önkormányzat támogatását. Azon leszek, hogy ez továbbra is így legyen.

 

A hobbid a porcelánbaba-készítés és a festészet. Ez utóbbiról jómagam csak nemrég szereztem tudomást. Nagyon szép festményeid vannak.

-  Köszönöm a bókot. Tagja vagyok  a táti babaklubnak, ami szintén helyi kezdeményezés eredményeként jött létre, és ma már országos hírű. Ezen kívül a táti festő szakkörbe is eljárok. A babakészítést és a festést is az alkotás öröme miatt művelem. A babaklubbal sok helyre eljutottunk, szerte az országban voltak kiállításaink. Porcelánbabáink számos elismerésben részesültek. Festésre valamivel kevesebb időm jut, de azt is nagyon szeretem. Több olajfestményemet is kiállítottak már tárlatokon, a táti szerdai festőkkel közösen.

 

Fiad és lányod kiröppentek a családi fészekből, saját életüket élik...

-   A családom is fontos számomra. Két gyereket egyedül neveltem fel, amihez sok munka és szervezőkészség is kellett. A gyereknevelésben a szüleim is sokat segítettek. Gyerekeim a saját lábukra álltak, nem volt eredménytelen a nevelésük, mindketten megállják a helyüket.  Botond Győrben, Juli Tát-Kertvárosban lakik. Kívánok nekik sok örömet az életben, lelkierőt, kitartást, és hogy a hitüket, ami a legfontosabb, soha el ne veszítsék.

 

Milinszki M.

 
 
 
 
A Szakma Sztár Fesztivál bronzérmese: Varga Antal

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben nyolcadik alkalommal rendezte meg a Szakma Sztár Fesztivált a Hungexpo területén április 27-29 között. A Szakma Sztár Fesztivál  a záró rendezvénye annak a szakmai versenysorozatnak, melyet a nappali tagozaton végzős tanulók számára rendeznek meg évente. A verseny elődöntőit − a hagyományoknak megfelelően – ezúttal is a területi  kamarák szervezték és bonyolították le. 

A vetélkedőnek két táti dobogósa is volt. Ifjabb Hegyi Sándor nagyszerű szerepléséről e lap hasábjain már olvashattak az Olvasók. Ez alkalommal a másik díjazottat, Varga Antalt mutatjuk be, aki a szerszámkészítő szakmai versenyben bronzérmet nyert.

varga-antal.jpgVarga Antal nagyon örül a harmadik helyezésnek is, de nem titkolja, hogy többre vágyott:  „Úgy álltam hozzá, hogy nyerni fogok. Ez célként mindvégig meg is maradt, de a végén már láttam, hogy az erős mezőny, és az apróbb hibáim miatt nem fog sikerülni. Az első helyen egy kecskeméti srác végzett, aki a Mercedes gyárban szerezte meg a gyakorlati tudást, és aki szinte nem is hibázott. Én sajnos az elejét elbaltáztam. A második helyezett az egyik osztálytársam. Úgy érzem, egy kicsit több odafigyeléssel jobb eredményt is elérhettem volna. Az elméleti részt  sikerült egész jól megoldanom.”

A versenyfeladat egy terítőcsipesz hajlító szerszám elkészítése volt, alaplemezből, kapott műszaki rajz alapján. Kettő nap állt rendelkezésre a feladat elvégzéséhez. A gyakorlati munkán kívül a versenyzőknek negyed órás szóbeli szereplésük is volt.  

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara június 26-án a Parlament felsőházi termében díjátadó ünnepséget szervezett az áprilisi VIII. Szakma Sztár Fesztivál országos szakmai versenyein legjobban szereplő tanulók, gyakorlati felkészítő tanáruk és iskolájuk igazgatója, valamint a szakmák győzteseinek szülei részére. Az ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emléklapokat adott át.

Egy-egy határon túli fiatalt is meghívtak az országos döntőre: Dunaszrdahelyről víz-, csatorna- és közműrendszer szerelő, valamint bútorasztalos szakképesítésben, Sepsiszentgyörgyről pedig kőműves és bútorasztalos szakképesítésben érkezett versenyző.

Megkérdeztük ifjú bajnokunkat, miért pont a szerszámkészítő szakmát választotta.  „A szerelés, és az önálló problémamegoldás mellett kreativitásra, és precizitásra egyaránt szükség van ebben a szakmában, és ez az ami vonzóvá teszi számomra a szerszámkészítést. Eredetileg autószerelő szerettem volna lenni, de autószerelő képzést nem találtam a közelben. Nem csalódtam választott szakmámban, megtaláltam, amit kerestem. A későbbiekben a digitális tervezés területén szeretném továbbfejleszteni magam, de pénzügyi-gazdasági főiskola elvégzésén is gondolkodom – mondja Antal.

Varga Antal az esztergomi Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskola végzős diákjaként vett részt az országos megmérettetésen. Az elméleti felkészülésben a táti Gerencsér Viktória szakoktató segítette, gyakorlati felkészítő tanára Papp Attila volt.

Az esztergomi szakiskolások évek óta remekelnek a szakmai versenyeken. Az ország szakképző intézményeinek legjelentősebb versenyét jelentő Szakma Sztár Fesztiválon idén öt megyei diák végzett dobogós helyen, - a verseny fennállása óta ez a megyei szakképző intézmények legjobb eredménye, - s az öt megyei dobogós helyezésből négyet az esztergomiak hoztak el.

Eredményük elismeréseképpen ezeknek a fiataloknak nem kell vizsgát tenni azokból az ismeretekből, melyből a dobogós helyet elérték. Tudásuk vizsga nélkül is egy jó ajánlólevelet jelent és biztos alapja lesz jövőbeli munkájuknak, sikereiknek.

 

 

 

 

 

 

Idén Táton az Aranyszekerce vándordíj

 

Ifj. Kovács Tibor a 2014 Év Tetője Nívódíj pályázat egyik szekció győztese

 

Bár a díjat én vettem át, természetesen nem csak nekem szól, hanem ugyanúgy édesapámnak és mindenkinek, aki a tervezés és kivitelezés alatt kivette a részét a munkából.”  - mondta ifj. Kovács Tibor, büszkén mutatva a néhány hónapja birtokában lévő vándordíjat.

Ez év április 17-én a Contsruma Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon megrendezésre került Tetőfedők Napján tartották az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége által kiírt Év Tetője Nívódíj Pályázat 2014 eredményhirdetését és ünnepélyes díjátadóját.

A szakma - minden bizonnyal legmagasabb - elismerését a táti római katolikus templom ácsszerkezetének kivitelezéséért kapták. De a díj elnyeréséhez vezető út nem ezzel a pályázattal kezdődött.

Először a templom fedésénél felhasznált cserép gyártójának házi versenyére jelentkeztek (Tondach Tetőfedő Rangadó 2014), ahol is a harmadik helyezést éretek el.

Az anyaggyártó cég úgy gondolta, hogy a kivételes minőségben elkészült munkát benevezi az Év Tetője Nívódíj pályázatára, de nem tetőfedés, hanem ácsszerkezet kategóriában. Az ÉMSZ zsűrije pedig úgy ítélte meg, hogy a Kovács Tiborék által készített ácsszerkezet érdemli meg a 2014-es Aranyszekerce díjat.

A már több generációs táti tetőfedő családban - hiszen ifj. Kovács Tibor nagypapája, Szabó Imre is ezen szakma képviselője volt - nem ez az első magas szintű elismerés. Édesapja az Év Tetője Pályázaton 1995-ben és 1998-ban is Kategória díjat nyert Magastető szekció Tetőfedés kategóriában.

Ifj. Kovács Tibor éppen a most díjat nyert templom tető 23 évvel ezelőtti javításánál „kapott először kedvet” az ácsmesterséghez. „Elsős voltam az iskolában. Apuék az iskola melletti templom tetőn dolgoztak a magasban. Szünidőben úgy gondoltam, kimászok melléjük az állványra. Hát mit mondjak? Eléggé meg voltak lepve… Onnantól nem volt más választásom. Természetesen meg valamilyen szinten adott volt, hogy tovább kelli vinni, ami jól működik. Meg igazából szeretem is csinálni. Emellett mindig is olyan ember voltam, aki szeret úgymond szervezkedni. Szeretem a háttérmunkát.  Sokszor úgy vagyunk, hogy apa inkább a kivitelezésben vállal több szerepet, én meg az előkészítésben, a háttérmunkában. És ez így jól is működik.”

Munkájukkal nagyon sok táti és környékbeli házon találkozhatunk. Emellett több közintézmény fedését ők készítették. Táton például a római katolikus templom, a mellette lévő több mint 150 éves iskolánk valamint a Kultúrház fedését. Büszkék, az esztergomi északi kanonok sor 3600 nm-es felületére, a felcsúti fociakadémia tetőfedésére (melyet kőpalával készítettek), a dorogi Okmányirodára, vagy a Nyergesújfalun található Dr. Tábori Lajos Rendelőintézetre (kórház) és sorolhatnánk még tovább.

Hámos László

 

10918966_845173098878915_1941288855422505975_o.jpg          dij.jpg

A vándordíjat a hazai bádogmesterség talán legelismertebb szakembere, Kozma Gyula készítette.

dscf7152.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ifj. Hegyi Sándor a Szakma Sztár Fesztivál bajnoka

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara  2015-ben is megrendezte a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV, melynek országos döntőjére „VIII. Szakma Sztár Fesztivál” elnevezéssel 2015. április 27-29-e között került sor Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont területén.
A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák – beleértve  a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is − társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmatanulás népszerűsítése révén, „A jó szakma felér egy diplomával” szlogen jegyében.

A háromnapos verseny elődöntőjén kereken 4400, szakmát tanuló fiatal vett részt, az ország minden részéből. A Hungexpo területén megtartott döntőn 39 szakma kiváló tanulója és az országos szakmai tanulmányi verseny legjobbjai mérték össze tudásukat.

Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy az idei verseny egyik nyertese táti fiatalember: ifj. Hegyi Sándor. Az ács szakmában megrendezett döntő megmérettetésen ő bizonyult a legfelkészültebb, legkiválóbb tudású versenyzőnek.

A zsűritagok egyöntetű véleménye szerint, ifj. Hegyi Sándor munkája kifogástalan minőségben készült el, ráadásul jóval a kitűzött határidő előtt. Egy 3,5x4,5 méter alapterületű csüngőereszes nyeregtetőt kellett megépíteni, cserépfedéssel, tetőablakbeépítéssel, szigeteléssel, bádogozással. Az egyik zsűritag utólag azt is elárulta, hogy egyedül az ácsoknál volt „rajt- és célgyőzelem”, vagyis Sándor az elejétől a végéig úgy dolgozott, hogy munkájának minden mozzanata magasfokú szakértelemről árulkodott. A verseny résztvevői saját, hozott szerszámokkal dolgoztak.

Ifj. Hegyi Sándor a budapesti Ybl Miklós szakközépiskola diákja, gyakorlati vezetője pedig az édesapja, idősb Hegyi Sándor ácsmester. Az ifjú bajnok a rendezvény utáni gálaműsoron is tisztelettel szólt édesapjáról, akinek sokat köszönhet.

A 15 000 látogatót vonzó eseményen az érdeklődő iskolák diákjai – egy napos szakmai kirándulás keretében – ingyenesen vehettek részt.

szakmasztar.jpgA Hungexpo területén megtartott döntőn a verseny ideje alatt  szórakoztató programok és életpálya-tanácsadás is várta az érdeklődőket. Szakmabemutató filmeket nézhettek meg a fiatalok, illetve tárlatvezetésen is részt vehettek. A rendezvény megnyitóján számos magas rangú vendég is megjelent. Orbán Viktor miniszterelnök úr mondott köszöntő beszédet, melyben a szakmunkásképzés fontosságát emelte ki.

A versenyzők legjobbjai közül választják ki azokat, akik részt vesznek majd a brazíliai São Paulóban a WorldSkills-bajnokságon, a világ legjobb szakmunkásainak „olimpiáján”. Jövőre esedékes a göteborgi EuroSkills, a szakmák Európa-bajnoksága. A svédországi eseménynek ugyancsak lesznek magyar résztvevői. Annyit már most tudunk, hogy Hegyi Sándor idén ősszel részt vehet egy kéthetes göteborgi tanulmányi úton.

Hazánkban az utóbbi években a szakmunkásképzés feltételei jelentősen javultak. Újabb és újabb helyszíneken nyílnak szakiskolák, ami a szülők számára is megkönnyíti gyermekeik  iskoláztatását, s a pályaválasztás előtt álló gyermekekre is ösztönzőleg hat.  Remélhetőleg a munkaerőpiacon s a gazdasági életben is mutatkozni fognak a mostani kedvező folyamatok jótékony hatásai.

Az idei Szakma Sztár Fesztiválon írták alá azt a megállapodást, amely szerint 2018-ban Budapesten rendezik meg az EuroSkills versenyt.

Végül álljon itt egy részlet az idei magyar bajnokság egyik résztvevőjének élménybeszámolójából:

„A Szakma Sztár Fesztivál versenyeken évek óta remek emberek vesznek részt. Olyan mesterek, akiknek szívügye, hogy megtanítsák a diákjaikat arra a szakmára, amit szeretnek. És olyan fiatalemberek, akik a szabadidejükben is szívesen csinálják azt, amit tanulnak. És olyan gyerekek, akik még nem tudják, mik lesznek, ha nagyok lesznek, de itt kedvükre nézelődhetnek, és még ki is próbálhatják a szerszámokat, s közben gyakorlott mesterek segítenek nekik.”

 

              hegyi-sanyi.jpg               hegyi-sanyi-1.jpg     

                Apa és fia a díjátadás után                         ifjú bajnokunk a tévéseknek nyilatkozik

 

 

 

 

 

 

Esővízszikkasztás, tó és közpark

 

A Táti Önkormányzat elkészítette a Tát-Kertváros területére vonatkozó csapadékvíz elvezetés tanulmánytervét, és középtávon elkötelezte magát annak kivitelezésére. Jelenleg azonban Tát-Kertvárosban nincs megoldva a csapadékvíz elvezetés, a lehullott csapadék csak szikkasztással kezelhető. Ez a tény a Szilvafa- és a Szőlősor utca aszfaltozásánál is nehézséget jelentett, ezért az önkormányzat megoldást keresett a problémára. Adódott a közelben kialakítandó közpark lehetősége. A tervek szerint a fent nevezett utcákból lefolyó csapadékvíz egy a park területén lévő tóba (szikkasztóba) folyik majd, ezzel mentesítve az utcákat a víztől, ugyanakkor egy újabb látványelemmel is gazdagodik ezáltal a park környezete.  A szikkasztó medence több lépcsős. A legkisebb, a későbbiekben folyamatos víztározásra alkalmas medence  30 m3 vizet tud majd befogadni, a legnagyobb tározó kapacitása 600 m3. A talajvízszint természetesen a medence megépülte után sem változik, hiszen a medence megléte nem befolyásolja a lehulló csapadék mennyiségét, szikkasztóárok esetén is ugyanaz a mennyiség szivárog le a talajba, mint a szikkasztóárok nélkül.
A végleges csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése után a szikkasztóba bejövő víz nagy része elvezetésre kerül az Únyi-patak felé.
A költségek miatt ez évben a teljes parkrendezés nem valósítható meg, de a fatelepítés, kőburkolások és a gyepesítés még idén megtörténik. A parkban egy játszótér is épül, valamint egy emlékmű, mely a valamikori római hadiútnak állít emléket. A parkban különféle vízparti növények kerülnek  elhelyezésre.
A park kialakítására vonatkozólag számos felajánlás érkezett a környező lakóktól is. Az önkormányzat azt szeretné, ha a szóban forgó területen a lakossági igények figyelembe vételével egy mintaértékű zöldfelület jönne létre, amely további lépés lehetne a város közparkjainak kialakításában.

 

fenykep0198.jpg

 

A majdani parkkal határos, nemrég leaszfaltozott Szőlősor utca

 

 
 

                          Megvalósult és tervezett önkormányzati beruházások

 

A Római lakótelepen a közelmúltban két új utca, a Szilvafa- és a Szőlősor utca kapott aszfaltburkolatot. Ugyanitt park kialakítása van folyamatban. Hamarosan elkezdődik valamennyi orvosi rendelő teljes belső korszerűsítése, nyílászárók cseréje. A tervek szerint még ez évben nyolc utca (Ófaluban a két Vasút köz, Újtelepen a Mikszáth Kálmán és a Vak Bottyán utca, Kertvárosban a Nefelejcs-, Toldi-, Hunyadi- és Kinizsi utca) és egy járdaszakasz (kertvárosi iskola - Bajnai út) építése illetve felújítása történik meg. A Norvég Alap támogatásával csapadékcsatorna építését, vízelvezető árkok karbantartását, felújítását tervezik, közel 12 km hosszú szakaszon. A nyáron újabb pályázati kiírások jelennek meg, melyek játszóterek építéséhez, zöldfelületek fejlesztéséhez, középületek energetikai korszerűsítéséhez nyújtanak támogatást. A táti Önkormányzat továbbra is figyelemmel kíséri a pályázati felhívásokat, a pályázatok adta lehetőségekkel a jövőben is élni kíván.

 

 

 

 

 

 

A parkba is beköltözött az élet

 

A felújított „Hangya” üzletközpont a megnyitása óta eltelt röpke egy hónap alatt isfenykep0201.jpg szinte újjávarázsolta a valamikori faluközpontot. Az igényes felújításnak köszönhetően a nagymúltú létesítmény túl azon, hogy ékes dísze lett a főútnak, egyre kedveltebb célpont a tátiak körében. Az Aida cukrászda szépen kialakított terasza napról napra benépesül felüdülésre vágyó vendégekkel. Kisgyerekes anyukák, apukák, tizenéves fiatalok, őszes hajú öregurak és hölgyek  keresik fel a cukrászdát, ahol mindenki kedvére válogathat a finom sütemények, fagylaltok közül.  A közeli szökőkút csobogó vize mellett kellemes perceket tölthet el minden arra járó.
A város szívében elhelyezkedő épületben több szolgáltató egység kapott helyet: van élelmiszerüzlet, zöldséges, szépségszalon, cukrászda. Tóth Balázs, a Tree Invest Kft vezetője, az épület tulajdonosa is örömmel látja, hogy valamennyi szolgáltatónak folyamatosan nő a forgalma, ami jelzi, hogy van igény a kínálatra. Az üzlethelységek kialakításánál törekedtek arra, hogy a vásárlók nagyobb üzlettérben, tágasabb elrendezés mellett tudják megvalósítani bevásárlásaikat, illetve vegyék igénybe a kívánt szolgáltatást. A gépkocsival érkezők részére parkolók állnak rendelkezésre nem csak az utcán, de az udvarban is.
fenykep0202.jpgA szintén nemrég felújított, parkkal kibővített Hősök tere és az üzletközpont funkciói egymásra épülnek, jól kiegészítik egymást, - ez is vonzóvá teszi a helyszínt. Amióta megnyílt az üzletközpont, a parkba is beköltözött az élet. A nap szinte bármely szakában látunk itt sétálókat, beszélgető embereket, vidáman futkosó gyerekeket, padokon üldögélőket.  
Az épületfelújítás során előkerült néhány „ereklye”. A padláson, a stukatúros menyezet sárgerendái között találtak egy 1806-os keltezésű váltólevelet, a régi épület tervrajzrészletét 1848-ból, régi fényképeket, újságmaradványokat. Ezek a tárgyak a boltban lesznek kihelyezve egy üvegvtrinben.
Az épület alatt tágas pincerendszer van, ennek lehetséges hasznosításával kapcsolatban is vannak már elképzelések.
A Tree Invest Kft. a közelmúltban megvásárolta az üzletkomplexummal szemben lévő szürke parasztházat és a hozzátartozó telket. A tervek szerint itt egy étterem, annak részeként egy utcára nyíló télikert, további parkolók és egy kisebb játszótér fog épülni. A munkálatok már idén nyáron elkezdődnek. A beruházó azt szeretné, ha ez az objektum is a közösségépítést szolgálná, szoros kapcsolatban a „Hangya” üzletközponttal.
Tóth Balázs cégtulajdonosként, vállalkozóként is hangsúlyt fektet az emberi kapcsolatokra. Fontosnak tartja, hogy az üzleti életben is megjelenjenek az emberiességen alapuló értékek.  Minden bizonnyal ennek is köszönhetőek cégének sikerei.