Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rólunk szól 2015/1

A Mogyorósbányai Fúvószenekar sanghaji

 

szereplése

 

A Mogyorósbányai Fúvószenekar április végén két héten át a Kínai Népköztársaság vendége volt, ahol a II. világháború végének 70. évfordulója alkalmából rendezett Tavaszi Nemzetközi Fúvószenekari Fesztiválon vett részt. A világ több mint ötven országából érkeztek meghívott csoportok az eseményre. Hazánkból egyedül megyebeli kis településünk csapata lehetett ott a nagy forgatagban. A zenekar a fellépésein úgynevezett gyepshow-t mutatott be. Ez egy nagyon látványos, közönségszórakoztató, de ugyanakkor igen nehéz műfaj, melynek lényege, hogy egy mazsorettcsoport ügyességét kell kombinálni egy zenekar játékával.
Pozsonyi Kristóf tenorkürtös többek közt elmondta, hogy már a megnyitón nagy sikert arattak. Többezres közönség előtt játszhattak, amire még nem volt példa a zenekar életében. Említésre méltó momentum, hogy a lelátón helyet foglaló politikai vezetők és katonatisztek, akik az összes zenekar játéka alatt komor tekintettel figyelték a történéseket, a mogyorósiak előadásának utolsó száma alatt látványosan fejezték ki tetszésüket, együtt bólogattak a zene ritmusára. Az is nagy sikert aratott a lelátókon, amikor  egy tréfás jelenet keretében a zenekar egyik tagjának előadásában elhangzott  egy közismert kínai népdal. A helyiek lelkesen készítették a közös fotókat a zenekar tagjaival.

A zenekar meghívást kapott egy sanghaji iskolába, ahol nagy-nagy szeretettel  fogadták őket. A 16 milliós nagyváros különböző pontjain zajló koncertsorozaton és gyepshow-n a népszerű dallamok mellett a magyar zenei kultúra remekműveiből is bemutattak egy csokorra valót a kiváló mogyorósi zenészek.
„Sanghaj hatalmas ipari város, a Távol-Kelet egy
zenekar2.jpgik gazdasági központja, teljesen más kultúrájú, mint az európai városaink. Látványos a fejlődés, a toronyházak gombamód szaporodnak, csak az utóbbi 6 évben 8 új metróvonal épült, de sajnos a levegőminőség hagy kívánnivalót maga után, és akkor még finoman fogalmaztunk. A számítógép használatra jellemző, hogy közösségi oldalak Kínában nincsenek, nem engedélyezettek. Ebből kifolyólag az utcán is sokkal kevesebb okostelefonnal rohangáló járókelőt látni, mint idehaza.” – mondja Pozsonyi Kristóf, zenekari tag.

 

A Mogyorósbányai Fúvószenekar 1924. évi megalakulása óta folyamatosan működik. Az 1990-es évek bizonytalanságai után a 2000-es években a zenekar újra az amatőr fúvószenei egyesületek élvonalába került, s azóta a helyi és térségi közösségi élet aktív szereplője, formálója. fuvosok.jpg Az egyesület tagsága és annak összetétele nemcsak a férfiak és nők közötti egyenlő esélyekről szól, hanem arról is, hogy a szervezet korösszetétele változatos, és a jelentős számú fiatalkorú tagnak köszönhetően magában hordozza a folyamatos változásokhoz igazodni tudó, mindig megújulni kész közösség szellemét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20 éves a táti idősek otthona

 

Idén októberben lesz 20 éve, hogy megnyílt a táti idősek otthona. A közelgő „születésnap” is alkalom arra, hogy szót ejtsünk az intézményről, bepillantsunk a mindennapokba.

Tavaly év vége óta szépen kialakított új járdafelületek övezik az épületet. A régi, repedezett betonjárdákat akadálymentes térköves utak váltották fel. Ezzel egy időben, pályázati támogatással,  a főépület és a gázkazán közötti elavult, energetikai szempontból korszerűtlen csővezetéket és annak szerelvényeit is újakra cserélték. Halaszthatatlan volt a főbejárat külső ajtajának cseréje, ami szintén megtörtént. Jelentős ráfordítással jártak a beázások megszüntetését célzó tetőmunkálatok. Két évvel ezelőtt beépítésre került az emeleti két terasz, így most már klubszobája és iratok tárolására alkalmas helysége is van az intézménynek. A tervek közt szerepel új gázkazán vásárlása (nagy ipari gázkazánról van szó), valamint a hőközpont modernizálása, és ami talán a legfontosabb, a nagyterem fölötti tetőszerkezet javítása, mivel egyre inkább gondot okoznak a hajlatokban jelentkező beázások. (Az épület tetőidoma különleges látványt nyújt, de szerkezeti szempontból nem biztos, hogy a legszerencsésebb.)

Van tehát feladat bőven, a mindennapi munkán kívül is. Ez abból is adódik, hogy az épületet 1992-ben kezdték építeni, amikor még nem voltak olyan szigorúak a szociális intézményekre vonatkozó előírások. 1993-ban jelent meg a szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvény, és azóta egy sor újabb tárgyi feltételnek kellett eleget tenni (lift beépítése, ápolási szobák átalakítása, az udvart körbevevő kerítés megépítése, vizesblokkok korszerűsítése, kapaszkodók elhelyezése, küszöbtelenítés stb.)

A táti idősotthon különböző típusú szobákat kínál a beköltözni kívánóknak. A földszinti belső körben vannak a nagyobb alapterületűek, az emeletiek erkélyesek, míg a földszinti külső körben található lakrészek mindegyike egy-egy kis kertre nyílik. A kisebb kétágyas szobák elrendezése olyan, hogy két szobára jut egy fürdőszoba. Az összes többi szobának külön fürdőhelysége van. Ezen kívül vannak közös fürdők és személyzeti fürdők, öltözők és egyéb szociális helységek.

Az idősotthon mindennapjait  megnyugtatóvá teszi az egész otthonra jellemző tisztaság, rendezettség. Ebben nyilván nagy szerepe van az intézmény személyzetének és vezetőségének. Sok kis aprósággal is igyekeznek barátságosabbá tenni a bentlétet, például a fémből készült szobai étkezőasztalokat nemrég kellemesebb hangulatú faasztalokra cserélték.

Az idősek élete könnyen egyhangúvá válik. A múló napok alig különböznek egymástól. Ez is nehézzé teszi az öregkort. Éppen ezért, bizonyos életritmus kialakítására törekednek a házban, sajátos kis szertartásokkal, az étrend kialakításával stb. Nagyon fontos, hogy tudjuk, mikor van szombat és vasárnap – mondja a ház igazgatója –, hogy legyenek fogódzók, fix pontok.

Az otthonnak nagy előnyére válik a kifejezetten tágas, 100 nm-es aulafenykep0152.jpg és ökumenikus kápolna.  A kintről érkező vendégeknek is jóleső érzés, amikor az utcáról bejövet, nem egy szűk, homályos  folyosóra lépnek, hanem egy fényes, szép közösségi helység fogadja őket. A nagyterem kétségkívül az otthon egyik ékessége. A bentlakók itt tartják a szabadidős foglalkozásokat, a közösségi összejöveteleket, melyek megszervezésében és lebonyolításában a foglalkoztató nővérek is sokat segítenek. A ház lakói valamennyi állami és egyházi ünnepre külön műsörral készülnek – szavalatok, énekek hangzanak el, az ünneppel kapcsolatos történeteket olvasnak fel. Minden hónapban ünnepélyesen, terített asztal mellett köszöntik fel a név- és születésnaposokat, mely alkalmakra a Táti Nyugdíjasklub énekkara is ellátogat, az ünnepeltek kedvenc dalaival, nótáival színesítve az együttlétet.

Az otthon kápolnájában minden héten szentmisét illetve istentiszteletet mutatnak be. Szerdánként bibliaolvasást tartanak.

Igény esetén az otthon nappali ellátást is biztosít a nem bentlakó idősek számára, - étkezési, mosási, tisztálkodási lehetőséget, valamint közösségi programokat kínálva.  

Idős korban sokakat fenyeget a szellemi leépülés veszélye, ami megakadályozható vagy lassítható bizonyos tréningekkel. Az otthonban szakképzett mentálhigiénés nővér vezeti a demenciára hajló és a demens idősekkel való foglalkozást. A játékos formában megvalósuló foglalkozások vidám, szórakoztató perceket nyújtanak a résztvevőknek.  

fenykep0148.jpgSzent György Otthon és Szent János Ispotály – olvassuk a színes ólomüveg feliratot a táti idősek otthona főhomlokzatán. A sárkányölő páncélos lovag, Szent György és az utolsó ószövetségi próféta, keresztelő Szent János a védőszentje és egyben névadója az intézménynek. Nem véletlenül, hiszen a valamikor Táton is megtelepedő, kolostort fenntartó Johannita Ispotályos Lovagrend (betegápoló rend) is e két égi szent védelme alatt állott. A betegápolás és a lelki gondozás az idősotthon életének is szerves része. Az udvaron ott áll Szűz Mária szobra is, arccal az utca felé, imára kulcsolt kézzel, emlékeztetve bennünket földi életünk végességére, s az örökkévalóság dolgaira.

Aki belép az otthonba, lehet, hogy kellemesen fog csalódni. Mert mosolygós arcok tekintenek rá. És talán egyet-mást, amolyan életbölcsesség gyanánt, érdemes ellesni az itt élőktől. Leszűrni a látottakból. A mai rohanó világban. Mert bizony nagy része annak, amit ma művelünk, csak eszelős futkosás, nem egyéb.

Újra és újra felmerülő társadalmi kérdés: vajon szükség van-e idősotthonokra? Nem lenne-e jobb, mind szociális, mind nemzetgazdasági szempontból, ha az idősek a családjukban maradnának? Nehéz egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Tény, hogy a modern életvitel nem kedvez a többgenerációs családmodellnek, de azt is látni kell, hogy az idősek vágynak a családjuk közelségére. Előadódhat azonban, hogy oly mértékben problémássá válik a nagyszülő, hogy a legjobb szándék ellenére sem lehetséges meghagyni őt családja körében, és tényleg csak az idősotthonban való elhelyezés jelentheti a megoldást. Mindenesetre örvendetes, amit a táti Szent György Otthon igazgató asszonya személyes tapasztalat alapján mond, hogy az utóbbi időben érezhetően jobb a viszony a nagyszülőkkel a családokon belül, és ez abban is megmutatkozik, hogy gyakrabban látogatják az otthon lakóit, megmarad a kapocs a családtagok között. Amint azt Igazgató asszony, Marosi Lórándné is megemlíti, sokat számít, ha a családban legalább az egyik félnek van biztos keresete, mert ez megnyugtatólag hat a családra, nem a nagyszülő nyugdíja az, amire feltétlenül számítani kell.

Jól tudjuk, hogy egy háztartást vezetni, a családot egyben tartani, sok fáradsággal járó, türelmet igénylő munka.  Igaz, hogy ennek a fajta tevékenységnek nem úgy van látszatja, mint a termelő munkának, de ha nincs elvégezve, vagy ha rosszul végzik, azt bizony mindenki megszenvedi. De ugyanez elmondható egy szociális intézmény működtetése kapcsán is, hiszen pl. egy idősotthon olyan, mint egy nagy család. Sajnos azonban, sem a házimunka, sem a szociális dolgozók munkája nem kapja meg a kellő társadalmi elismertséget ma. Jó lenne ezen változtatni.

 

p1070115.jpg   p1040793.jpg  p1040775.jpg  p1070101.jpg       p1030429.jpg     p1070119.jpg   p1050169.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Százéves a védőnő szolgálat

 

A 2015. június 30-án megtartott képviselő-testületi ülésen a város 20150630-dsc_7247.jpgvédőnőit köszöntötte Turi Lajos polgármester, a Védőnői Szolgálat 100 éves fennállása alkalmából. 

100 évvel ezelőtt az I. Világháború után alakult meg a Stefánia Szövetség, melyet a csecsemők és anyák védelmében hoztak létre.  A Szövetség névadását, védnökségét gróf Lónyai Elemérné Stefánia (a belga királyi családból szár-mazó) hercegasszony vállalta. Az Országos Stefánia Szövetség ünnepélyes alakuló ülését 1915. június 13-án, Budapesten, az Újvárosháza közgyűlési termében tartották. A dátum történelmi jelentőségű volt, mivel ekkor kezdődött Magyarországon az anya- és csecsemő-védelem intézményes szervezése.

2013 szeptemberében Magyar Örökség Díj Kitüntetésben részesült a Magyar Védőnői Szolgálat. Azóta minden magyar védőnő büszkén viselheti a Magyar Örökség jelvényét.

A Magyar Örökség Díj erkölcsi elismerés. A kitüntetettek egy oklevelet kapnak és egy, a magyar Szent Koronát ábrázoló jelvényt. A díj célja, hogy felmutassa azokat az értékeket, amelyek a hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, gazdagításához.

jelveny.jpgIdén az Országgyűlés tiszteletét kifejezve a lakosság magasabb szintű ellátása érdekében egészségmegőrző, egészségnevelő, felvilágosító, anya-, gyermek-, ifjúság-, család- és nővédelmi tevékenységet folytató, hivatását gyakorló szakemberek előtt, a Magyar Örökség Díjas Magyar Védőnői Szolgálat megalapításának 100. évfordulója alkalmából június 13. napját a magyar védőnők napjává nyilvánította.

A Hungarikum Bizottság 2015. április 23-i döntése alapján az idén 100 éves Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer, szintén nemzeti büszkeségeink között tudható.

 

Kuruczné Jászberényi Linda védőnővel beszélgettünk ezen alkalomból:

 

Mi motivált erre a szép és kötelesség-teljes feladatra?

- Szeretem a gyerekeket, szeretek velük foglalkozni. A középfokú végzettségem gyermek szakápoló. Ha abban a szakmában maradok csak beteg gyerekekkel találkoztam volna. Én pedig szerettem volna szép, egészséges gyermekekkel is foglalkozni. A betegségeket még kialakulásuk előtt megakadályozni szaktanácsadással, odafigyeléssel. És ez a „védőnőség”. Még időben kiszűrjük az eltéréseket és megfelelő időben megkezdett fejlesztésekkel korrigáljuk, legtöbb esetben megszüntetjük, gyógyítjuk.

 

Mióta dolgozol a pályán?

- 2000-ben diplomáztam a Szegedi Tudományegyetem  Egészségügyi Főiskolai Karán. A diploma megszerzése után Pilismaróton dolgoztam öt és fél évig. Hozzám tartozott még Dömös, ami így együtt elég nagy körzetet jelentett, nagyon sok kismamával és újszülöttel. A főiskola után egy évet adtam magamnak, hogy egyáltalán akarom-e ezt tovább csinálni. De nagyon megszerettem és tetszett a változatosság is. Az hogy várandósokkal dolgozunk, csecsemőkkel, gyerekeket szűrünk óvodában és iskolában és akár 14 éves koráig tudom követni a gyermek fejlődését. Így hát védőnő maradtam, amit azóta sem bántam meg.

 

Mikor jöttél Tátra?

- 2006 év elejétől dolgozom Táton, tehát kilenc éve vagyok itt. Ez egy teljesen más régió Pilismarót után.  Persze hamar meg-ismertem itt is az embereket, családokat és úgy érzem, sokat tudok nekik segíteni.

 

Milyen feladatokat látsz el?

- Ádámszki Sándornéval mindketten területi védőnők vagyunk, de hozzánk tartozik az óvoda és az iskola is, illetve hozzám tartozik a bölcsőde. 2008-ig -  kislányom születéséig - csak kertváros tartozott hozzám, Évához pedig a falu és újtelep. 2010-ben, amikor GYES-ről visszajöttem, körzetmódosítás volt, mert nagyon sok csecsemő született. Azóta már Újtelepet egy része is hozzám tartozik.

 

Melyek a pálya szépségei vagy hátrányai, ha egyáltalán vannak?

- Szépsége: a csecsemő fejlődése. Mi végigkísérjük őket a születéstől egészen 14 éves korukig. És ez csodálatos dolog. Ahogy látjuk fejlődni, felnőni. Nekem is már kilenc évesek azok a gyerekek, akik az első csecsemőim voltak itt Táton. Hátránya? Esetleg csak annyi, hogy nagyon sokrétű a körzeti védőnői munka, ezért nagyon szélsőséges lehet az időbeosztásunk. Emellett ugye rengeteg nálunk is az adminisztráció, ahogy a közszféra egyéb területein is.

 

Milyen az első találkozás a kismamákkal?

- A családok első gyermek esetén sokszor azt hiszik, hogy azért megyünk kismama látogatásra, hogy megnézzük rend van-e náluk, mennyire pedánsak stb. Pedig mi azért megyünk, mert tudjuk, hogy az anyuka saját környezetében sokkal jobban kibontakozik mint egy rendelőben, otthon többet tudunk neki segíteni. Amikor már újszülött látogatásra megyünk ki, nagyon jó látni, hogy oldottabban fogadnak bennünket, megnyílnak felénk és az igazán fontos kérdésekről tudunk beszélni. A munkánk során talán legnehezebb feladat egy új családhoz bejutni. Aztán amikor látják, hogy végigkísérem a gyermek fejlődését, megfelelő tanácsokat adok, akkor már elfogadnak.

 

A védőnők fontos és felelősségteljes feladatokat látnak el. Itt is folyamatos a képzés?

- Igen. Nekünk is folyamatosan képeznünk kell magunkat különböző tanfolyamokon. Rendszeresen vizsgákat kell tennünk, kreditpontokat gyűjtenünk. Az egészségügyben is megjelent a minőség-biztosítás. Vagyis a minőségi munka biztosításaként az ország bármelyik pontján ugyanazokat a tanácsokat kell, hogy adják a védőnők, mint itt Táton. Ugyanazok a vizsgálatok ütemezésének időpontjai, az újszülöttek hazaengedésének protokolljai, a státuszvizsgálatok idejei stb.

A főiskola alatt iskolavédőnői specializációt tanultam. Illetve az elmúlt években elvégeztem a Családvédelmi Szolgálat védőnői tanfolyamát. A környékben csak nekem van ilyen tanfolyamom.  Emellett helyettes védőnő és oktató védőnő vagyok. Már három környékbeli kolléganőnek én voltam az oktató védőnője. A főiskolai befejezése előtt hét hétig vannak nálam gyakorlaton.

 

Az egészségmegőrzés más területén is aktív vagy.

- Igen, a kislányom születése előtt a Kultúrházban Baba-mama klubot tartottam. Minden évben részt veszünk az anyatej világnapja rendezvényen az óvodában. Szűrések szervezésében, lebonyolításában veszek részt. Rendszeres szaktanácsadója vagyok a Kismama magazinnak valamint a Nők Lapja Café internetes oldalnak is.

Hámos László

 

 

 

 

 

Délvidéki látogatók

 

Augusztus első napjaiban Milinszki Márton szervezésében 10 délvidéki egyetemistát fogadtak táti illetve tokodi vendéglátók.

A táti önkormányzat támogatása által több helyre is eljuthattak a fiatalok. Schönek Ági vezetésével megismerkedhettek Esztergom nevezetességeivel. Visegrádon a Fellegvárból csodálhatták a Dunakanyart, majd mindannyiuk nagy örömére kipróbálhatták a bobozást.

Szlovákiában/Ebeden a plébános úr és az egyházközség tagjai először a templomban, majd a plébánián fogadták őket - hatalmas érdeklődéssel és vendégszeretettel. Az ő kíséretükben juthattak el a bélai kastélyba és templomba is.

Ezek után a Táti Férfikórus tagjainak invitálására a pincéknél jártak - vendéglátóik és kísérőik társaságában, ahol sokak szerint „a legjobb” gulyást kóstolhatták, a kórus  nagyon hangulatos műsora mellett. Sajnos táncra pattanni már nem volt idő, mert másnap korán reggel már a Balatonra/Fonyódra készült a csapat, ahol Dr. Szőke Zoltán biztosította számukra a tágas és festői kilátással rendelkező szálláshelyet. Az ottani programot sok-sok gyaloglás, nagy fürdőzések, palacsintasütés, grillparti színesítették többek közt.

Mi, kísérők 10 végtelenül szimpatikus fiatalt ismerhettünk meg személyükben, akik tisztelik és őrzik lakóhelyük hagyományait, tisztelettudóak, türelmesek, érdeklődők. Ízes beszédük most, napok múltán is a fülünkben cseng. Szívesen jönnének újra, s mi is szívesen töltenénk újra pár napot velük.

Köszönet a vendéglátó családoknak, akik igazán szíves fogadtatásban részesítették a délvidéki fiatalokat.

 

Vezérné Móla Klára, Kajtárné Pánczél Mónika kísérő pedagógusok

 

delvideki-kirandulok.png  

 

Burány Boglárka, Bollók Géza, Robotka Sarolta, Virág Laura, Pecze Tamás, Kocsi Ottilia,  Losanc Arnold,  Gyurec Tamara,

Tóth Tibor, Kiss Júlia

 

 

 

 

 

 

Erzsébet-tábor a Balatonon

 

Július 19. és 24. között 48 társammal felejthetetlen napokat töltöttünk Fonyódligeten, az Erzsébet táborban. Többen visszatérő táborozok voltunk, így amikor megtudtuk, hogy a 11-es faházban fogunk lakni, nagyon megörültünk. Ehhez ugyanis minden fontos pont közel volt: az étterem, a játszótér, a focipálya, a rendezvénysátor, a két büfé és az egyik strandhoz vezető kapu. A házunkban már várt minket az összekészített ajándékcsomag: a tábori zsákban egy sapka és egy Erzsébet füzet. Miután birtokba vettük a szobákat, elmentünk ebédelni, majd irány a Balcsi! Az ünnepélyes tábornyitó este 8 órakor volt a nagysátorban. A zászló felvonásához közülünk választottak a színpadra egy lányt. A táborvezető köszöntője után többször elénekeltük a tábordalt. A második naptól kezdve délelőtt és délután is érdekes programok vártak ránk: pl. Fonyódra vittek minket kisvonattal, ahol egy tesztet kellett kitöltenünk, végigjárva a hosszú mólót adatok gyűjtése közben. Éjszakai bátorságpróbán vettünk részt, de volt pingpongverseny, focibajnokság, szárazföldi akadálypálya, vízi kalandpark, sakkverseny, Ki mit tud? és Erzsébet vetélkedő is. A Ki mit tud?-on szép eredményeket értünk el: Csizm adia Szonja ének kategóriában 1. helyet, mesemondás kategóriában pedig Szántó Bence 2. helyet szerzett, Almann Tamás különdíjat kapott. Táncos csapataink műsorát pedig vastapssal kísérte a közönség. Az Erzsébet vetélkedős csapat - Jeszenszky Janka, Szabó Anna, Eggenhoffer Emánuel, Pogrányi János - a 3. helyet szerezte meg. Ezen a versenyen szórakoztató, kreatív, gondolkodtató és vicces feladatokban is próbára tettek minket!

A nagysátorban minden este híres előadók műsorát élvezhettük. Elsőként a Kaposvári Roxínház tartott színvonalas, táncos előadást. Hangzottak el dalok a Hairből, A dzsungel könyvéből, a Diótörő és Egérkirályból, a Hotel Mentholból. Következő este Bognár Szilvia népdalénekesnő és zenekara adott hangulatos, játékokkal is kísért koncertet. Harmadjára a Duna Művészegyüttes két párosa és zenészei tartottak néptánc-bemutatót és táncházat. Az utolsó este Disco-val zártuk az együtt töltött hetet. A sok-sok kötött program mellett a minket kísérő tanár néniknek hála minden nap délelőtt és délután is fürödhettünk a Balatonban. Sőt még hajókirándulásra is elvittek minket, megnéztük közelebbről is a szemközti Badacsonyt. Ehhez az időjárás is nagyon kedvezett. Társaim nevében is bátran mondhatom, hogy felejthetetlen élményt nyújtott számunkra a tábor. Még egyszer nagyon köszönjük, hogy ott lehettünk.

 

 Szabó Anna 5. b osztályos tanuló

/A cikk a "Táti Walzer" augusztusi számában jelent meg./

 

csoportkep.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Falunap és borfesztivál Ebeden

 

Július 11-én, szombaton falunapot és borfesztivált tartottak a Duna túloldalán lévő testvértelepülésünkön, Ebeden.   Köszöntőt a község polgármestere, Nagy Tibor mondott. Polgármester úr, aki maga is a szőlészet és a borászat aktív művelője, emlékeztetett arra, hogy a hétköznapok sűrűjében, a sok fáradságos munka után az ünneplés méltóságteljes pillanataira is szükség van. A falunap ennek kívánt teret adni.

A rendezvény keretében díszpolgári cím adományozására is sor került. A kitüntetést Tát korábbi polgármestere, Szenes Lajos vehette át, aki szolgálati évei alatt kezdeményezője és motorja volt a Tát és Ebed közötti testvértelepülési kapcsolatnak. Nagy Tibor baráti szavakkal mondott köszönetet a kitüntetett figyelemért, támogatásért, melyet Szenes Lajostól kapott a község az elmúlt években. Az ebedi önkormányzat korábban egyetlen személynek, Burián László esperes-plébánosnak ítélt oda díszpolgári címet.

A kultúrházban „Visszatekintés a múltba” címmel helytörténeti kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. Az ebediek kultúráját, hagyományait és történelmét bemutató tárlat  lehetőséget adott a mai nemzedéknek, hogy a tárgyi emlékek révén bepillantást nyerjen az ősei életébe.

A délutáni program során a táti mazsorettesek is színpadra léptek.

A kulináris élvezetekről a környék falvainak borászai gondoskodtak, ill. a főzőversenyen résztvevők étkei: kölönböző sültek, májpörkölt és a különféle módon készített bográcsgulyások nagy választéka, melyek között mindenki megtalálhatta a neki leginkább megfelelőt.

 

fenykep0210.jpg    fenykep0206.jpg    fenykep0220.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Egy kivételes képességű fiatal úszó:

 

Merész Bence

 

Úszónemzet vagyunk? Úgy bizony! Mitöbb, úszónagyhatalom! Jeles úszóink ott vannak a világ élvonalában. Bernek Péter, Cseh László, Gyurta Dániel, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna, Kapás Boglárka,Risztov Éva, Verrasztó Dávid – hogy csak a jelen bajnokait említsük. De itt vannak már, és keményen dolgoznak, akik a mostani nagyok nyomdokaiba készülnek lépni. A felnövekvő nemzedék. A tíz, tizenegy, tizenkét évesek csapata.

Úgy tűnik, valami egészen rendkívüli zajlik most a magyar úszósportban.  Lázas felkészülés folyik az előttünk álló úszó világbajnokságokra. A 2013-ban megkezdődött úszó utánpótlás program keretében a legjobb felnőtt úszóink bevonásával óriási energiával dolgoznak a jövő úszóbajnokainak kinevelésén. A programot a maga eszközeivel a magyar kormány is maximálisan támogatja. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke mondja: „Most, hogy néhány megszállott kitalálta ezt a projektet, egyszerűen nincs megállás... És ez már nem csak a felnőttekre, hanem a benne résztvevő gyerekekre is igaz. Akik képesek hosszú távon a sziszifuszi munkára, akik a tízezer mérföldes utazásnak nem pusztán az első lépéseit kívánják megtenni, hanem az azt követő kilencezerkilencszázkilencvenkilencet is...A körülmények adottak...Ez a sportág egyszerre ennyi lehetőséget még soha nem élvezett.”

A projektnek köszönhetően igen sok a fiatal felfedezett, akik közül a legjobbakkal külön foglalkoznak, a „Jövő bajnokai” elnevezésű programban. A program egyik támogatottja a táti Merész Bence, aki most tizenegy éves. Bence sikersorozata tavaly kezdődött.  Először  országos korosztályos bajnokságot nyert 100 méteres mellúszásban, majd nem sokkal ezután országos rekordot állított fel ugyanebben a versenyszámban 25 méteres medencében, 1:21,33 – es időeredménnyel. Ez három másodperccel jobb idő, mint amit a legjobb férfi mellúszónk, Gyurta Dániel úszott tízévesen. Mond ez valamit? Talán igen. Persze tudjuk, hogy elsősorban az 50 méteres medencében elért időeredmények számítanak, és Gyurta Dánielnek nem a 100, hanem a 200 méter a fő távja - de mindenki legyen egészen nyugodt, Bence 50 méteres medencében is nagyon jó. 100 és 200 méteren is korosztályának legjobbja.

Bence hat éves korában kezdett úszni. Orvosi javaslatra édesanyja gyógyúszásra vitte, szerette volna, ha a fia megtanul úszni, de hamarosan kiderült, hogy Bence nem egy átlagos úszó. Kivételes képességű sportoló, akit nem mellesleg bizonyítási vágy is fűt.  S ahogy jöttek az eredmények, a harci kedv is nőttön nőtt. Bence nem is titkolja, hogy világbajnok szeretne lenni. Hat éves korától  a dorogi Új-Hullám SE tagja, jelenlegi edzője Kiss István. Szülei elégedetten mondják: jó kezekben van a fiuk. Kiss István kiváló szaktudású edző. És talán jobb is, hogy Bence nem valamelyik nagy fővárosi klubba jár sportolni, mert a kisebb taglétszámú dorogi egyesületben családiasabb a légkör és az edzővel való kapcsolat is élőbb. A rendszeres edzés sokat elvesz ugyan Bence idejéből, de az aktív sportolás nem ment a tanulás rovására, sőt még jobbak az iskolai eredményei, mióta versenyszerűen úszik.  A fiú  szülei, Sándor és Ilona mindenkinek jó szívvel ajánlják a dorogi Új-Hullám Sportegyesületet, nem csak a bajnoki címre vágyóknak.

A sportéletet támogatandó, sokfelé épülnek az országban új uszodák, vagy újulnak meg a meglévők.  Ha minden igaz, a dorogi uszoda is bővülni fog. A helyi önkormányzat, a sportért tenni akarókkal  karöltve, igyekszik fejleszteni az úszósportot a városban, a tárgyi feltételek jobbításával is, feltámasztva ezzel a dorogi sportúszás régi nemes hagyományait.

Jelen állás szerint 2017-ben Mexico helyett Magyarország rendezi az úszó világbajnokságot. Ezen Bence még valószínűleg nem vesz részt, de a következőn, a 2021-es vb-n már lehet, hogy ő is rajthoz áll?

 

                euforia.jpg   orszagos-bajnoksag-100-mell-i.hely.jpg 

                                                eufória                                                    OB - 100 méter mell - I. hely

 

                                                       talalkozunk-2021.jpg    

                                                                      a nagy példakép társaságában

 

 

 

 

 

 

Bemutatjuk a Táti Horgász- és

 

Környezetvédő Egyesületet

 

horgaszegyesulet.jpgA Táti Horgász- és Környezetvédő Egyesület három éve alakult. Már az első évben nagy volt az érdeklődés a tagság iránt, ami az alapítókat is kellemesen meglepte. Jelenleg 1000 (ezer) fölötti az egyesületi tagok száma. A kifejezetten magas taglétszám jórészt annak köszönhető, hogy viszonylag alacsony a tagdíj. De minden bizonnyal az is növeli az egyesület vonzerejét, hogy sokrétű a tevékenységi köre, a horgászaton kívül – amint az egyesület elnevezése is utal rá – a környezetvédelem terén is aktivitásra törekszik.  A tagok közel egynegyede táti, a többiek a környező települések lakói.

Szinte az egyesület létrejötte óta működik a horgász szakkör. A heti egy alkalommal megtartott összejövetelek célja: megismertetni és megszerettetni a fiatalokkal a természeti értékeket, valamint átadni a horgászattal kapcsolatos tudnivalókat. A szakkört rendszeresen látogató gyerekek száma 10-15 fő, ami több is lehetne, de tekintettel arra, hogy milyen nehéz ma kimozdítani otthonról a gyerekeket, ez is szép eredmény. Talán többen is lesznek idővel.

Nyaranta ingyenes horgásztábort szerveznek elsősorban a szakkörös gyerekek számára, de mások is jelentkezhetnek. A tavalyi évben Farkas Lajos saját taván  látta vendégül a horgásztábort.

Az egyesület két éve pályázati úton nyert különböző horgászeszközöket, horgászsátrakat, - ez is megkönnyíti a nyári táborok szervezését. A pályázati anyag finanszírozásában a Blinker Horgászbolt segített.

Az egyesület tagjai a tavalyi évhez hasonlóan idén is részt vesznek a Teszedd országos szemétszedési akcióban. Ez évben a táti Nagy-Duna partot szeretnék rendbe tenni, megtisztítani az eldobott hulladéktól. A táti önkormányzat ebéddel járul hozzá az akcióhoz.

Az egyesület egyik fő távlati célja a táti Kis-Duna ág megtisztítása, és ami ugyanilyen fontos, a kőgát áteresztő képességének növelése.  Jelenleg különböző nehézségekbe ütközik a terv kivitele,  de valamennyien bízunk abban, hogy egyszer megoldást nyer a probléma.

A horgászegyesület tagjai örömmel látják, hogy a Duna vízminősége javult az utóbbi években, ennek köszönhetően több a hal a folyóban és megjelentek olyan halfajták is, amelyeknek már hosszú ideje nem volt tenyészete a Dunában, valószínűleg a vízszennyeződés miatt.

Az egyesület szeretne saját klubházat, ami az önkormányzat segítségével, úgy tűnik, hamarosan megvalósul. A horgászengedélyek kiváltására jelenleg a táti kultúrház előterében van lehetőség, januártól júniusig, háromhetente.

A Táti Pünkösdi Napokon a Táti Horgász és Környezetvédő Egyesület szervezésében idén is megrendezésre kerül a főzőverseny, melyre halászlé-, pörkölt- és egyéb halétel kategóriában lehet benevezni. A verseny idei összdíjazása 300 000 Ft. Az egyesület meghívására az esemény díszvendége, s egyben a zsűri elnöke Fábry Sándor lesz. A főzőverseny helyszíne mellett az idén első ízben horgászattal kapcsolatos vetélkedőt is tartanak a gyerekek számára.

A Táti Horgász és Környezetvédő Egyesület az elkövetkező években is folytatja munkáját, és várja tagjai közé a horgászatot és a természetet kedvelő tagokat.

 

 

 

 

 

 

Nagy tavaszi játékmentés

 

Húsvét hetében „Nagy tavaszi játékmentés” címmel a 2534 Városunkértjatekmentes-aprilis-11-7-copy.jpg Egyesület  játékgyűjtési akciót tartott a városban, több helyszínen, melyet a tatai gyermekotthon halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekei részére szerveztek. A Coop áruház, a volt Amaréna cukrászda és a kertvárosi iskola előtt kialakított átvételi pontokon fogadták a megunt, de még jó állapotban lévő, használható játékokat. A sok jószándékú embernek köszönhetően komoly mennyiségű felajánlás érkezett. Ha valaki nem tudta a helyszínre vinni az adományát; telefonon házhoz is rendelhette az erre a célra átalakított kisautót. Jó látni, hogy településünkön az új kezdeményezésekre van igény a jó érzésű és nyitott emberek körében.      

 

                            Péterváry Kata

                                                                      2534 Városunkért Egyesület

 

 

 

 

 

 

 

Interjú Kostyál Jánossal, önkormányzati

képviselővel

 

Kedves János! Az októberben felállt új önkormányzati képviselőtestület megalakuló ülésén kiderült, a jövőben lesz egy újabb munkabizottság is az önkormányzaton belül, az ún. Települési Értéktár Bizottság. Ennek elnökévé téged választott a Testület. Mi lesz az új bizottság feladata, mi indokolta létrejöttét?

 

kostyal.jpg- A 114/2013.(IV.16.) Kormányrendelet alapján Táton is megalakult a testületben a pénzügyi Bizottság mellet a Települési Értéktár Bizottság, melynek elnöke  én lettem, tagjai: Dr Mosonyi Anna, Németh Péter és Keil István.

Az Értéktár Bizottság feladata:

 A településen fellelhető értékek azonosítása.

 Ezek gondozása.

 Értéktári gyűjtemény létrehozása, bemutatása és gondozása.

 A megyei értéktárral kapcsolattartás.

 Az értékeket hordozó személyekkel és csoportokkal a kapcsolattartás.

 A táti anyagból a hungarikum kategóriát esetleg elérő témák menedzselése.

 Az idegenforgalom számára elérhető anyagokban való propagálása.

A megyei értéktárral kapcsolatosan készült egy jól használható kérdőív, amit a táti honlapra feltettünk. Kérjük minél többen tölték ki és küldjenek be a Táttal kapcsolatos értékeket!

A kitöltött kérdőívet kérjük, juttassák el vagy E-mailben a kostyal@tat.hu  címre, vagy az Önkormányzathoz hozzák be személyesen.

Ami már a látókörünkbe került vagy a rendezési terv kapcsán, vagy személyes javaslatként: Rk. templom, Víztorony, Szent György Ispotály, Eggenhoffer villa, pincesor, Mogyorósi úti kápolna, magtár,emlékművek, keresztek, ravatalozó és kripta, Nepomuki Szt. János szobra, táti Pünkösdi Napok, betlehemezés,Orbán nap, kisbúcsú, nagybúcsú. Csoportok: női, férfi énekkar, zenekar, mazsorett, karitász, babakészítők.

Természeti értékek: Táti szigetek, Kis-Duna, Ady utcai gólyafészek.

Természetesen ez a lista nem végleges és döntés sincs a felsoroltak ügyében, de tudjuk, hogy az érték tág fogalom. Jó lenne, ha ebben egy nagy közös egyetértés és háttérmunka alakulna ki. Ha a már felsorolt témákkal kapcsolatban rendelkeznek képanyaggal írásos vagy egyéb dokumentációval, megköszönnénk, ha a bizottság rendelkezésére bocsátanák.

 

 

 

A táti falumúzeumnak Te vagy az egyik kezdeményezője, és Szabó Józseffel ma is sokat dolgoztok azért, hogy a múzeum végre létrejöjjön. Mi történt múzeumügyben az elmúlt években, és hol tartunk ma? Az épület az utcáról nézve késznek tűnik, de a belső munkálatok, úgy tudom, még nem fejeződtek be teljesen. A bútorok, a berendezés, a kiállítás anyaga a helyszínen vannak, de nem a végleges helyükön. Az utolsó simítások még hátravannak. Mikorra várható az átadás?

 

- A rendszerváltáskor már megfogalmazódott az igény egy falumúzeum kialakítására. Ennek tárgyi alapja Szabó József városunk volt polgárának gyűjteménye, amit részben saját forrás felhasználásával, részben közadakozással gyűjtött össze. Sajnos az elódázott döntés azt eredményezte, hogy az erre legalkalmasabb ingatlanok a faluközpontban elkeltek, átalakításra kerültek.  Az utolsó pillanatban sikerült a Tát, Fő út 34 alatti nem a legjobb állapotban lévő ingatlant megszerezni az Önkormányzatnak részben Szabó úr saját részének odaajándékozásával, részben a többi tulajdonrész megvásárlásával.

A Helytörténeti Alapítvány felvállalta a múzeum létrehozását. img_1910.jpgElkészítettem a terveket és megkezdődött a kivitelezés, természetesen több helyi vállalkozó bevonásával és árajánlatok kérésével.  Közben az anyagbeszerzéseknél is intenzív tárgyalások folytak a beszerzési árak csökkentése érdekében, ami sikerrel is járt.  Az Alapítvány pályázott a Leader közösségnél és a belső munkálatokhoz 5 milliós pályázati pénzt nyert. Idén tavaszra sikerült az építési munkákat befejezni és a használatbavételi engedélyt megszerezni. Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé azon vállalkozók felsorolását, akik kedvezményes vagy ingyenmunkával segítették a célt, de mindez még nem elég a múzeum megnyitásához. A nagy feladat a img_1908.jpgtárgyak restaurálása és leltározása, amihez most szeretnék segítséget kérni a Tátiaktól.  Akinek ideje, „ tehetsége” esetleg anyagi  lehetősége van ezen munkák támogatására, kérem jelentkezzék nálam személyesen, vagy  e-mailen. Terveink szerint 2015 nyár végére szeretnénk megnyitni a múzeum kapuját a látogatók előtt, és sok egyéb foglalkozást is tervezünk ezen a helyen. Ebben az épületben kap helyet a Táti Német Nemzetiségi Önkormányzat új testülete is.

 

 

 

Oszlopos tagja vagy a táti férfikórusnak. Tudom, hogy összetartó csapat vagytok és szerettek énekelni, és úgy vettem észre, a közönség is örömmel hallgat benneteket. Nekem speciel nagyon tetszik a két videótok, az egyik valahol a mogyorósi sziklák környékén, a másik a táti Kis-Duna partján készült. Igen hangulatos, szép felvétel mind a kettő.

Mik a tervek, lesznek-e további hangfelvételek? Megkérlek, mutasd be röviden a társulatot.

 

- A 2015-ös év nevezetes dátum életünkben, mert öt éve már, hogy megalakultunk és próbáljuk szerepléseinknél ébren tartani a Nagyérdeműt.  

Nem az én tisztem megítélni tudásszintünket, de a reakciókból ítélve némi fejlődés tapasztalható. Köszönve ezt persze Kócziás tanár úr szakértelmének és végtelen türelmének, és nem utolsósorban a „ fiúk „ lelkesedésének. A felkéréseknek köszönhetően ( MUSIK-LAND) a repertoár is bővül más országok dalaival, néha nyelvével is.  Sajnos német nyelvtudásunk sok kívánnivalót hagy maga után, amit bírálóink előszeretettel emlegetnek jogosan. A lényeg azonban mégis az, hogy egy mások által irigyelt nagyon jó közösség kovácsolódott belőlünk, ami átsegít a nézetkülönbségeken és egyéb problémákon. Szeretünk együtt lenni, főzni, ünnepelni és nem utolsósorban énekelni. A közösségi feladatokból is többször kivettük a részünket (falumúzeum,  kultúrfelújítás, vendégfogadás stb.), amire soha nem sajnáltuk az időt. Elkészült két  felvételünk, ami az interneten már megtalálható. Sok felkérésünk érkezik, s bár mindet nem tudjuk bevállalni, de átlagban havi két szereplésünk biztos van.

tati-ferfikorus.pngA csoport létszámát szeretnénk bizonyos korlátok között tartani ( utazás), de ez nem zárja ki, hogy várjuk a jelentkezőket kórusunkba.

Most a legnagyobb feladat az ötéves évforduló megünneplése, és az ünnepi műsor összeállítása. Szeretnénk sok meglepetéssel szolgálni közönségünknek. És ne feledkezzünk meg az Asszonykórus évfordulójáról, ami a miénkkel egy időre esik és ők már a 25 évnél tartanak. Követendő példa!!

Mind a két kórus nevében kívánok áldott, boldog ünnepeket és kellemes szórakozást karácsonyi műsorunkhoz.

 Milinszki Márton

 

 

 

 

 

 

Belvizek megelőzése csapadékvíz gazdálkodással

 

Tát és Tokod települések Önkormányzata közösen kívánja megoldani a térség visszatérő belvíz problémáját egy most induló pályázat keretében. Településeinken az elmúlt években egyre nagyobb problémát jelentett a magas talajvíz. Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás miatt a térségben a jövőben gyakrabban várható hirtelen és nagy mennyiségű csapadék, a probléma tovább súlyosbodik.

 

A két település területén a váratlan csapadékterhelés miatt számos elöntési esemény következett be, részben a még nem teljes körűen és megfelelően kialakított, vagy hiányzó vízelvezető rendszer miatt. A bel- és külterületeket érintő csapadékelvezetést elkülönítve kell megoldani a szennyvízhálózattól, mivel a csapadékcsatornázás alapvető célja a károk elkerülése mellett a csapadék hasznosítását is lehetővé tevő rendszerek kiépítése és üzemeltetése. Településeinken azonban számos olyan településrész van, ahol a csapadékvíz elvezetés vagy visszatartás nem megoldott. Táton főleg a vízgyűjtő terület sekélyebb részén (Kertváros délnyugati része), Tokodon pedig szinte a település teljes területén új tervekre, a megváltozott időjárási körülményekhez igazított közműméretezési rendszerre van szükség. Hozzávetőlegesen húsz kilóméternyi gyűjtőhálózat hiányzik, melynek a kialakításáról, paramétereiről még elvi szinten sem áll rendelkezésre kidolgozott komplex megoldási javaslat.

 

A projekt célja ezért egy olyan mintaértékű modell létrehozása, mely nem csak rövid, hanem hosszabb távon is segítséget nyújt a megfelelő csapadékvíz-elvezető/hasznosító rendszer tervezéséhez, és a beruházásokhoz szükséges döntésekhez. Ennek érdekében

  • aktualizálni kell a meglévő csatornahálózat adatait
  • figyelemmel kell kísérni a meglévő rendszer viselkedését
  • a várható csapadékhozamokat is figyelembe venni
  • megtervezett csatorna beruházásokkal folyamatosan csökkenteni Tát és Tokod települések csapadék-kitettségét

 

A pályázat az Európai Gazdasági Térség (EGT) Pénzügyi Mechanizmus 2009-2014 keretében, „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” című pályázati felhívás keretében nyert támogatást. A projekt teljes költsége 913 000 euró. A projekt Izlandtól, Liechtensteintől és Norvégiától az EGT Alapok révén 776 000 euró támogatásban részesül.

 

A pályázat szakmai megvalósításában közreműködik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint norvég részről a Bioforsk mezőgazdasági és környezeti kutató intézet.

 

A projekt múlt év szeptemberében kezdődött és várhatóan jövő év áprilisában zárul.

 

2015.03.05-én, az Öreg Halász  Hotel és Étteremben került megrendezésre a
projekt nyitórendezvénye.
 A rendezvényen jelen volt a Norvég Királyság nagykövet asszonya is, Tove Skarstein.

 

                                                                  konferencia-a-halaszban.jpg

 

 

 

 

 

 

 

550 új könyvvel gyarapodott tavaly a táti

 

könyvtár

 

A Táti Könyvtár az elmúlt esztendőben összesen 550 új könyvvel gyarapodot. Az újonnan beszerzett könyvállomány fele-fele arányban megvásárolt könyv, illetve ajándék. A táti önkormányzat a 2014-es évben 600 ezer forintot biztosított a könyvállomány bővítésére. Ezen kívül tavaly 204 ezer Ft állami támogatáshoz is hozzájutott a könyvtár, így több mint 800 ezer forint értékben tudott könyveket és folyóiratokat vásárolni. A magyar államtól tavaly kapott ajándék kötetek értéke összességében eléri az 1,2 millió forintot.

 

Jelenleg 16 300 db dokumentum áll az olvasók rendelkezésére. Minden műfajban bő a választék. A régi, elsárgult könyveket, ha sokszor nehéz szívvel is, de a könyvtár vezetése leselejtezi, hogy szép, új kötésű könyvek kerüljenek a helyükre.

Pappné Adolf Erzsébet könyvtáros sajnálattal állapítja meg, hogy amióta a számítógép kezdi uralni az életünket, jóval kevesebb az olvasó. A közízlés is megváltozott. Ma már a klasszikusokat, pl. Jókai könyvet alig olvas valaki. Nagyon hasznos dolognak tartja viszont az iskola által szervezett könyvtárlátogatásokat. A könyvtári órák után mindig érezhetően megnő a diákok körében a könyvkölcsönzési kedv. Azt azonban megjegyezte, jó  lenne, ha a fiatalokat még inkább ösztönöznénk az olvasásra. A könyvtári órákat pl. szerencsésebb lenne a tanévkezdés környékére időzíteni.

Lévén, hogy a könyvtár a táti kultúrház része, a kultúrházi események, tánc- és énekpróbák szüneteiben is jó lehetőség kínálkozik a könyvtár meglátogatására, könyvek lapozgatására, újságolvasásra. A könyvtárban 27 féle újság és 59 különböző szakfolyóirat közül válogathat az olvasó. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő adventi napok keretében megrendezett mesemondó órák helyszíne szintén a könyvtárhelység, ami ilyenkor gyerekek sokaságával tölti meg a könyvespolcok közti sorokat.

A táti könyvtár nyilvános könyvtár, ennek köszönhetően tud az állam által kiírt pályázatokon részt venni. Bizonyos, az állam által előírt kritériumoknak azonban jelenleg még nem felel meg. Nehézséget jelent, hogy a könyvtár emeleten van, ahova csak lépcsőn lehet feljutni,  így a gyengébb egészségűek és az idősek számára nehezen megközelíthető.

A könyvek katalogizálása számítógépes Textlib könyvtári rendszerrel történik, így bármikor gyorsan leellenőrizhető, megvan-e a keresett könyv. A számítógépes kölcsönzés még nem megoldott, de folyamatban van a rendszer beüzemelése.

A könyvtárban megtalálható egy helytörténeti könyvgyűjtemény is, mely folyamatosan bővül a beérkező anyagokkal.

A könyvtár tagja az Országos Dokumentum-Ellátási Rendszernek, így ha valaki a munkájához, tanulásához keresett dokumentumokat a táti könyvtárban nem találja meg, kérésére az eredeti anyagot vagy annak elektronikus illetve papírmásolatát más könyvtárból beszerzik, és az illető rendelkezésére bocsátják. A könyvtártagnak csak a postaköltséget kell megtérítenie, ami egy db könyv esetén (a súlytól függően) kb 1000-1200 Ft. 

A könyvtári éves tagdíj dolgozóknak 500 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 250 Ft, 16 éven aluliaknak és 70 éven felülieknek pedig ingyenes. Egy alkalommal 6 könyv kölcsönözhető egy hónapos időtartamra.

 

konyvtar1.jpg          konyvtar3.jpg

                                                                                                                                           ízelítő a legújabb könyvekből

 

 

 

 

 

 

Interjú dr. Völner Pállal, országgyűlési

 

képviselővel

 

volner.jpgMeglehetősen forró ősz áll mögöttünk. Hogyan értékeli az elmúlt hónapok politikai eseményeit?

   - Valóban egy felfokozott hangulatú ősz áll mögöttünk. Nyilván ennek több oka van.  Az események mögött politikai tényezők vannak, a gazdaságban nem voltak olyan fejlemények, amelyek a megmozdulásokat indokolták volna. Egymás után három választást nyert meg markánsan a polgári oldal, és nem készült fel arra, hogy a vesztesek azonnal akár az utcai színteret megragadva ellentámadásba mennek át, mindegy hogy éppen adóra, Amerikára vagy bármi másra hivatkozva. Én egyébként hasznosnak tartom ezt a reakciót, mert figyelmeztet arra, hogy nem kényelmesedhetünk el, nem elég jól dolgozni, hanem el is kell magyarázni az intézkedéseket, szoros kapcsolatban kell maradni a választókkal.

 

Kezdődött a netadó elleni tiltakozással.  A kormány az utcai tüntetések nyomására elállt a törvénytervezet  decemberi benyújtásától, de őszintén szólva, nekem az csalt némi  mosolyt az arcomra, amikor két-három héttel a demonstrációk után Obama elnök is bejelentette, hogy netadó bevezetését tervezi hazájában. Ezek szerint nem is olyan eszement ötlet a távközlési adó kiterjesztése, ha már a nagy Amerika is ezen gondolkodik?

   - 1848-ban a 12 pont egyike a közteherviselés volt. A kormány gazdaságpolitikájában az a cél, hogy azok a cégek, amelyek kiemelt nyereségre tesznek szert bizonyos szektorokban, abból eredően, hogy egyfajta monopolhelyzetben vannak, azok arányosan több befizetéssel járuljanak hozzá a közösségi kiadásokhoz. A távközlési adó is ebbe a körbe tartozik, ahol a multinacionális cégeknek hozzá kell járulniuk a magyar társadalom költségeihez. Obama elnöknek is nyilván feltűnt ennek a szektornak a kiemelkedő profitja, amely abból ered, hogy a hálózatok kiépítésekor keletkező egyszeri költségeket megjelenítik az árakban, majd a beruházások megtérülése után elfelejtik az árakat mérsékelni.

 

A devizaadósok nehezményezik, hogy a forintosítás nem kedvezményes árfolyamon történt, holott korábban vezető fideszes politikusok arról beszéltek, hogy a forintra váltásnak csak akkor van értelme, ha kedvezményes árfolyamon valósul meg.

   - A kúriai döntés előtt a legegyszerűbb módnak az árfolyam meghatározása tűnt, ezért születtek ilyen kijelentések. A legfelsőbb bírósági döntés azonban lehetővé tette, hogy a bankokat visszamenőleg és a jövőre nézve is a költségek és a kamatszintek vonatkozásában úgy számoltassuk el, hogy ha ezt a bankok megtámadják, ezeket a pereket a Kúria döntésének értelmében elvesztik. Ha az árfolyamot határoztuk volna meg, úgy a perlés lehetősége nyitva maradt volna a bankok előtt. A mostani elszámolási mód megfelel egy olyan rendezésnek, mintha 190 Ft-os svájci frank árfolyamon kerültek volna átszámolásra a hitelek. Természetesen az egyedi szerződésekben eltérések lehetnek. Összességében 25-30 %-ban fognak csökkenni a törlesztő részletek, és a jövőben nem növekedhetnek tovább, mint ahogy az korábban megtörtént.

 

A pedagógus társadalom egy része attól tart, hogy az idei költségvetés hátrányosan érinti majd a pedagógusokat...

   - Tavalyelőtt indult el a pedagógus életpálya modell, amely évekre előre tartalmazza a pedagógusok bérrendezését is. 2015-re a szükséges többletforrás rendelkezésre áll, a bérrendezés folytatódik. Természetesen vannak szakszervezeti vezetők, akik saját legitimációjuk érdekében ilyen helyzetekben is feszültséget gerjesztenek.

 

Mi áll Magyarország és az USA közötti nézeteltérés hátterében? Vagy kérdezhetnénk így is: mi fáj az USA-nak? Az, hogy Magyarország nem fordít teljesen hátat Oroszországnak? Vagy nem ilyen egyszerű a helyzet? Mindenesetre érdekes, hogy Szlovákiában is megjelentek a korrupcióellenes tüntetők, - abban a Szlovákiában, amely szintén bírálni merészeli az oroszellenes szankciókat. Ugyanakkor Charles Gati, amerikai üzletember, az Obama-kabinett egyik főtanácsadója "nagyon jó húzásnak" nevezte a kitiltási ügyet...

   - Ukrajnának oroszbarát kormánya volt. Valamennyien láthattuk, hogy ezt a kormányt megbuktatták. Magyarország az Unió és a NATO tagja, és itteni kötelezettségeinket szerződés szerint teljesítjük. Emellett jó kapcsolatokra törekszünk a világ többi gazdasági térségével, köztük Oroszországgal, Kínával, az arab országokkal stb., ahogy ezt például Németország is teszi. Lehet, hogy ez sérti bizonyos amerikai körök érdekeit, és szívesebben látnának egy olyan kormányt, amelyik a magyar nép rovására is, de jobban szolgálná Amerika érdekeit. Miniszterelnökünk egy interjúban megjegyezte, hogy ő a magyar nép felemelésére tett esküt, és egyetlen nagyhatalom alkirálya sem kíván lenni Magyarországon, ahol jelenleg ő megválasztott miniszterelnök.

 

Lázár János, miniszterelnökséget vezető államtitkár egyszer azt találta mondani, hogy mindenki annyit ér, amennyije van.  Egyetért ezzel a véleménnyel?

   - Azt hiszem, nem kell Lázár János minden kijelentésével egyetérteni. De hogy mit értett a kijelentése alatt, arra neki kellene válaszolnia.

 

Lázár János az, aki a tízórás munkaidő bevezetését javasolja. Nem hangzik jól…

   - Ezt jogászként a munkaügyi szabályokba ütközőnek tartom. Szerintem a jog keretei között ez a kérdés rendeződni fog.

 

A KSH adatai szerint tavaly ősz elején 200 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Az NGM azt is közölte, hogy Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség az elmúlt évben az EU 28 tagállama közül. Ezek a mutatók biztos, hogy nem csak a közmunkaprogramnak köszönhetők. A kormány kezdi beváltani a munkahelyteremtésre tett ígéretét?

   - A kormány elsődleges célja a foglalkoztatás növelése, amelyet nem csak a közmunkaprogrammal, hanem a beruházások ösztönzésével is támogat. Olyan nagy beruházások mellett, mint az Audi, Mercedes, a kormány a kis- és középvállalkozásokat is támogatja munkahelymegtartó és teremtő pályázatokkal. Nagy öröm számomra, hogy a Suzuki két új modell gyártását is elkezdte Esztergomban a közelmúltban.

 

Jó hír, hogy évről évre egyre több gyermek születik Magyarországon. A kormány meghirdetett célja a demográfiai fordulat elérése. E cél érdekében kétségkívül sokat tett és tesz jelenleg is. Melyek a kormánypártok jövőre vonatkozó tervei a családpolitikában?

   - Továbbra is bővíteni kívánjuk a gyerekes családok kedvezményeit. 2016-tól a kétgyerekes családok is emeltebb SZJA kedvezményre lesznek jogosultak. Nemrég született döntés a lakásszerzést támogató szociálpolitikai kedvezmény emelt mértékéről, amely akár a 3,5 millió forintot is elérheti, és használt lakás vásárlására is fordítható.

 

Államtitkárként és parlamenti képviselőként is mindig kitüntetett figyelemmel volt a tátiak iránt. Ez meg is látszik az immár várossá lett település arculatán. Számíthatunk-e továbbra is a fokozott támogatásra?

   - Azt hiszem, hogy Tátnak mindig olyan vezetői voltak a rendszerváltás óta, akik rengeteget tettek a településért. Nagyon jól lehetett velük együttműködni a táti ügyek előrevitelében. Azt hiszem, hogy az új polgármester, korábbi alpolgármester személyében a tátiak olyan vezetőt választottak, akivel ezek az ügyek töretlenül folytathatók. Én készen állok a feladatra.

 

Milinszki M.

 

 

 

 

 

„Az öröm olyan, mint egy színes üveg:

 

ha átnézünk rajta, minden más fényben

 

ragyog”

 

 

- Simon Kata, díszüvegkészítőnél jártunk - 

 

 

„Nincs még egy olyan dekoratív művészet, mely oly mélységesen fogná meg lelkünket, mint az üvegfestészet, mert az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény: a tűzben nemesedett szín válik napfénnyé. Ez az oka annak a misztikus hatásnak, mely a dómok üvegfestményeiből felénk árad, mert ellentétben minden egyéb dekoratív festménnyel, melynek anyaga mindenkor holt és változatlan, az üvegfestmény színei az átszűrődő napfényben folyton rezegnek és változnak, irizálnak és ragyognak,  aszerint, ahogy a fénysugarak behatásai változnak – és ezáltal, mintegy élő jelenség hatnak reánk.”              (Róth Miksa)

 

Simon Kata díszüvegkészítő eredetileg porcelánfestőnek tanult. Amikor elvégezte a budapesti Kézműipari Szakközépiskolát, lehetősége nyílt a herendi porcelángyárban elhelyezkedni, de az üvegfestészet jobban vonzotta. Korábban is gyönyörködve nézegette a régi üvegeket templomok, pesti bérházak ablakain, de akkor még nem tudta, hogy az üvegfestészet élő szakma, ma is művelik, ha nem is túl sokan. Egy véletlen folytán kapcsolatba került egy díszüveg műhellyel, ahol felvételt nyert. Az ott eltöltött két éves munka során komoly elméleti és gyakorlati ismeretekkel gazdagodott. 2000-ben Táton megnyitotta önálló műhelyét, ahol azóta is a díszüveg készítés különböző technikáival foglalkozik. Eredeti szakmáját, a porcelánfestést, üvegfestőként is hasznosítani tudja, de díszüvegkészítőként egy sor újabb szakmai műveletet is meg kellett tanulni: üvegvágás, csiszolás, ólmozás, üveghajlítás, olvasztás.

2004 és 2006 között felnőtt képzés keretében tradicionális üvegfestést oktatott. Megrendelői azon igénye, hogy segítséget nyújtson a díszüveg és a belső tér harmonikus egységének kialakítására, arra késztette, hogy lakberendezést tanuljon.

A bevezetőben idézett Róth Miksa vallomás juthat eszünkbe,kata-3.jpg amikor Kata gondolatait hallgatjuk az üvegfestészetről. Az üvegfestők fénnyel festenek – mondja –, egy üvegkép a beérkező napsugaraktól függően mást és mást mutat, ezzel számolni kell. És valóban, hogy ez mennyire így van, könnyen beláthatjuk, ha rátekintünk egy egyszerű színes üvegablakra. A fény, az optikai hatás olyannyira domináns szerephez jut az üvegkompozíció szemlélésekor, hogy az üvegfestést bízvást nevezhetjük akár fényfestészetnek is.

Nem mindegy, hogy milyen égtáj felől lesz átvilágítva az üvegfestmény - magyarázza beszélgetőtársunk, – nem mindegy, hogy milyen magasságban van elhelyezve, mi van az üvegfestmény mögött, égnek néz-e, vagy épület, esetleg vörös-tégla épület vagy zöld vegetáció stb. van mögötte. Ezek a körülmények mind rendkívüli módon befolyásolják az üvegfestmény színhatását. De igen fontos az egymás mellé helyezett színes üvegdarabkák fényáteresztő képességének a figyelembe vétele is. Ha például egy középerősségű vörös üveg mellé egy fehér üveg kerül, úgy ez a középerősségű vörös szín egy egész sötét, feketés vörösest mutat, és ha ugyanez a középerősségű vörös üveg, tegyük fel, egy mélykék mellé kerül, akkor ugyanaz a vörös üveg egy egész világos vöröset fog adni. A tapasztalt üvegfestő nagyon vigyáz arra, hogy a kevésbé fényáteresztő szín mellé ne kerüljön közvetlenül egy erősen fényáteresztő szín.

Figyelmesen hallgatjuk a szakmai fortélyokról szóló eszmefuttatást. Bizony minden mesterségnek megvannak a rejtélyei, apró fogásai.

kata-2.jpgKata szakmai pályája egyik fontos állomásának tekinti, amikor két évvel ezelőtt megbízást kapott a dorogi Szt. József templom (Fő téri templom) üvegképeinek restaurálására. A képeket, helyükről leemelve, alkalma nyílt a valóságban is jól megfigyelni, milyen technikával, milyen ecsetvonásokkal festettek a régi üvegfestők. Őket követve törekedett azután az eredeti állapot visszaállítására, hiszen minden felújítás akkor éri el célját, ha észrevétlen marad, ha úgy újul meg egy kép, hogy nem lehet észrevenni a felújítás nyomait. Kata úgy érzi, sikerült a restaurálás. A restaurálásban sokat segített az is, hogy négy templomablaknak megvolt a „kartonja”, értsd eredeti rajza, ami alapján készültek a képek. Az eredeti tervek a Haranghy család birtokában voltak, ők ajándékozták azokat Dorog városának. A dorogi templom üvegablakait Haranghy Jenő festőművész tervezte a múlt század közepén. Kata jelenleg is egy olyan képen dolgozik, mely a dorogi templomban lesz elhelyezve, a sekrestye bejárat fölött. A mostani kép egy teljesen új alkotás lesz, egy huszadik századi magyar szentet ábrázol, Battyhány Strattmann László, soproni szemorvost. A „karton” elkészült, s a színes üveglapok már ott sorakoznak a műhely munkaasztalán.

Általában az üveget rideg anyagnak tartjuk, de ez nem igaz - mondja kata-5.jpgKata, - mert az üveg is olvasztható, hajlítható, és egy díszüveg is tud melegséget árasztani. Egy üvegfestmény megtervezésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kép sok kis üvegdarabból áll össze. Ennek következményei vannak, de ha jó a terv és jó a kivitelezés, az üveggel még élőbbé tehető a papírlapon megrajzolt, megfestett kép. A fontos az, hogy a végtermék harmonikus, kifejező és szép legyen, ha sok-sok aprólékos munka árán is – véli Kata, – nem szabad sajnálni a munkára fordított energiát, miért ne szánjunk rá plusz 5 napot, ha a munkánk eredménye 100 év múlva is látható lesz, az unokáink is látni fogják azt.

Az esztergomi Szent Erzsébet Középiskola festett üvegablakai szintén Simon Kata keze munkáját dícsérik. Aki járt már az iskola aulájában, láthatta a szép üvegfestményeket. Az iskola vezetősége dícséretes módon nem csak a tantermek tisztaságára fordít gondot, de azt is fontosnak tartja, hogy az odajáró diákokat esztétikus iskolai környezet fogadja.

Kata nem csak szakrális alkotásokat készít. Profán jellegű, de esztétikai élményt nyújtó díszüveg felületek, térbeli alakzatok is szép számmal kerülnek ki a táti Simon üvegműhelyből.

Kata mindenkinek ajánlja, hogy valamilyen kreatív kétkezi tevékenységet is folytasson, mert az is segít frissen tartani   szellemi és fizikai képességeinket.

 

kata-1.jpg   kata-4.jpg

Simon Kata legjelentősebb munkái:

  • az esztergomi Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola festett, olvasztott, ólmozott üvegablakai
  • a budapesti jezsuita rendház bejárati ajtó festett, ólmozott üvegének restaurálási terve
  • a csolnoki templom belső, festett, ólmozott üvegképe
  • a dorogi Szent József templom festett, ólmozott üvegképeinek restaurálása
  • a komáromi kistemplom festett, olvasztott, ólmozott üvegablakai
  • a nyergesújfalui Szent Mihály templom festett, ólmozott üvegablakai
  • a táti Szent György Otthon bejárati ajtó üvegei
  • az üveggyári kápolna festett, ólmozott üvegablakai

 

Simon Kata, táti üvegfestő-díszüvegkészítő, számos gyönyörű üvegkép megalkotója, restaurátora, nem szereti, ha művésznőnek nevezik, pedig méltán kijárna neki a megtisztelő cím. Munkái kiváló szakmai tudásról, a szakma szeretetéről, és finom művészi érzékről tesznek tanúbizonyságot.

 

 

 

 

 

Interjú Papp Bálinttal

 

Skyrun, szó szerinti fordításban „Égifutás”. A bátor indulók – akiknek a rajt előtt alá kell írniuk, hogy saját felelősségükre vesznek részt a versenyen – esetünkben egy magas hegyre, a „felhők fölé” kell felfutniuk, majd leereszkedniük, mindezt szintidőn belül, messze nem „turistatempóban”. De van olyan verseny is ahol egy több tíz emeletes ház, vagy egy felhőkarcoló tetejére kell lépcsőkön felfutni. Vagyis a skyrun olyan futóeseményeket foglal magában, amikben a szintkülönbség a távhoz viszonyítva igen jelentős. Egy ilyen verseny vett részt Papp Bálint Olaszországban. És ami talán még elismerésre méltóbbá teszi a teljesítményét, hogy az egyedüli magyar volt a mezőnyben.

Bálint neve már a legtöbb tátinak ismerős. Katona Ottó nyomdokaiba lépve évről évre sorozatban szerzi meg az Ironman címet. Emellett nincs olyan hónap (sokszor hétvége) hogy ne venne részt egy maraton vagy ultramaraton, egy hosszútávú terepfutó versenyen vagy egy  50-100 km-es teljesítménytúrán. Vagyis bármilyen olyan megmérettetésen, ami a kitartásról és az állóképességről szól.

 

-        Hogyan jutott az eszedbe, hogy elindulj egy ilyen verseny?

Az Esztergomi Futóművek – a melynek én is a tagja vagyok –, idén a külföldi maratonok közül az olaszországi Garda-tónál megrendezett versenyre nevezte tagjait. Az egyik szervezőtől tudtam meg, hogy a maratont megelőző napon egy másik versenyt is rendeznek, ahol fel kell futni a tavat övező hegyekbe. Mivel ilyen típusú megmérettetésen még nem vettem részt és szeretem a kihívásokat, gondoltam megpróbálom. Bár másnap egy maratoni táv is várt rám, vállalhatónak tűnt számomra a dolog. Egyébként is, a tavat inkább felülről szerettem volna látni, s nem pedig oldalról…

 

-    A Limone Extreme Skyrace elnevezésű verseny – mely a Skyrunner World Series nemzetközi versenysorozat befejező, olaszországi állomása - 23,5 km távján összesen 2000 m szintemelkedés várt az indulókra. (Összehasonlításként: Esztergom (Széchenyi tér) és Dobogókő között 600 m szintkülönbség van, míg Magyarország legmagasabb pontja a Kékestető 1014 méterrel.) A legmagasabb hegy melynek csúcsára fel kellett jutniuk a verseny alatt a Monte Carone a maga 1621 méterével. Nem ijesztettek meg a puszta számok?

Nos, én még sosem sportoltam alpesi környezetben, de még nem is nagyon jártam ott. Néztem videókat a limone-i skyrun-ról, hogy milyen veszedelmes meredekeken kell feljutni… Mivel addig nekem nem volt túl sok ilyen irányú tapasztalatom, természetesen  inkább nagyon odafigyelve szerettem volna teljesíteni a távot, mintsem esztelenül nekiszaladni egy felesleges sérülésnek. Gondoltam figyelek másokat, mit és hogyan tesznek. Például  Kilian Jornet-et, a „szakág” kiemelkedő alakját… Igaz ez csak az első 10 másodpercben sikerült…

 

-       Hogy érezted magad a versenyen?

Már a rajtnál állva kaptam egy magyaros „hajrá” felkiáltást is Jónás Richárdéktól! Meg is lepődtem, hogy anyanyelvemet hallom. Visszaszámlálás után dörren a stukker, hatalmas taps, biztatás olasz módra! Felemelő érzés! A rajtot követően szűk mediterrán, macskaköves utcák tömörítették a tömeget, ahol még mind hatalmas volt a szurkolás! Erős volt a tempó és nagyon kellett figyelni. Nem teljesen értettem, hová is ez a masszív tempó, mikor mindannyian tudjuk, rövidesen hatalmas emelkedő következik. Nemsokára megindultunk felfelé. A Nap is kisütött és igazán remekül éreztem magam! Olykor-olykor meglódultam, mikor láttam, hogy előttem rések keletkeznek a menetoszlopban. Ezek a meglódulások súlyos kJ-okba kerültek, így inkább uralkodtam magamon. Hosszú lesz ez még... Az emelkedőn nem nagyon lehetett futni, nemcsak azért mert nagyon meredek, hanem mert az ösvény nagyjából egy ember széles volt és egy sok száz fős menetoszlop kígyózott fel a sziklás hegyoldalon. Ahogy egyre feljebb értünk néha lenéztem magunk mögé a Garda-tóra. Szédítő látvány volt. Rövidesen jól futható rész következett. A „lihegősebb” sporttársakat könnyű szerrel magam mögé utasítottam. Hamarosan egy enyhe lejtő is segítette a sebességet, mely lejtő újabb mászóka előhírnöke volt! A következő hegytető tető után, helyenként szinte a szakadék szélén, sáros úton futottunk. Nagyon kellett figyelni. Egy hiba és automatikusan a rövidebb út választódik ki Limone felé… Ez a gerincféleség meglehetősen hullámzott, ami nagyon megtréfált! Viszonylag rövid 20-40 méteres kemény emelkedők-lejtők váltották egymást. A közben eleredő eső miatt néha csak négykézláb tudtunk haladni, ami miatt nyakig sárosak lettünk.  A „magashegyi hullámvasút” a vártnál jobban megdolgoztatta izmaimat, helyenként úgy éreztem a pulzusom magasabban van, mint én magam. Emlékeztem, hogy a szintgrafikonon még egy finom kis lejtő is szerepelt, amit e pillanatban 122703.jpgvégzett önelemzés szerint nem fogok zsebre tenni! Hát bizony jött is. Már az első 200m- is alaposan megdolgoztatott. Sok kanyar, melyeken nem ajánlatos túlfutni és a lejtőn gyakran 50cm-es lelépések. Ahhoz hogy itt valaki komoly tempót menjen az erő önmagában kevés. Precíz technika is kell, élénk figyelemmel párosítva. Külföldi, alpesi körülmények között jártas sporttársaknak ez kevésbé kottyant meg, mint nekem. A veszélyesebbnek ítélt részeknél sokszor inkább biztonságosabb tartományba lassítottam. Egyszer egy leány brutálisan elfutott mellettem! Szinte hihetetlen látványt nyújtott, ahogy kőszáli kecske módjára veszi a nagyobb akadályokat is! Gondoltam is magamban, Kilian-ék már rég bent vannak! A skyrun utolsó szakasza a tópartig, egy hegyi patak mentén húzódott, és ezen a szakaszon értük el Limone első házait is. Egyre több és több szurkoló volt az utak mellett. Nagyon nagy tapsot kaptam, Ágota szerint a nemzetemet is bemondták – talán a nevemet is. Alig álltam a lábamon, így gyorsan lefeküdtem a földre. Combjaim görcsök közepette jelezték megkapták a magukét! Nagyon jól éreztem magam, nagyon jól esett, s végül 4:04:33 idővel a majd 700 fős mezőnyből az abszolút 356. helyen zártam a versenyt. Tudom, ez nem egy űridő, de a terveimnek tökéletesen megfelelő Azért elmondhatom NEM VOLT KÖNNYŰ! És másnap még egy maraton várt rám..

 

   Hámos László

 

 

 

 

 

Kriska Róbert pálinkafőzdéjében

 

A főbejárat fölött öles betűk hirdetik: Pálinka ház, s amikor belépünk az ajtón, a terjengő finom pálinkaillat mintha csak azt akarná mondani: igen, valóban, a pálinka házában jársz, kedves vendég.  
Egy gondosan megépített, szépen karbantartott épületben vagyunk, a tokodi ipartelepen. Az üzem  Kriska Róbert pálinkafőzdéje. Érkezésünkkor a tulajdonos fia, Krisztián fogad bennünket, de szinte abban a pillanatban Róbert is megjelenik. Kezet fogunk, a házigazda hellyel kínál.

palinka-haz.jpgA fogadóiroda asztalán szép rend van, amit vélhetően az ügyfelek is jóleső érzéssel szoktak nyugtázni. Mára beszéltük meg a találkozót. Néhány bevezető gondolat után, megkérjük a házigazdát, mutassa be olvasóinknak a pálinkafőzdét. Ő ezt készséggel meg is teszi.
Róbert anyai nagyapja, Hartmann Mihály a tokodi pincevölgyben üzemeltetett pálinkafőzdét. A főzde üzemeltetése évek múltán átöröklődött édesapjára és édesanyjára, akik ÁFÉSZ üzemeltetésben vitték az ipart. Róbert a szülei mellett tanulta meg a szakmát, tőlük vette át a főzdét, és 13 évig vállalkozóként vezette, mígnem 2009-ben megnyitotta a jelnlegi, korszerűen felszerelt pálinkafőzdét Tokodon, amit  feleségével, Judittal, és Krisztián fiával közösen működtet.
Ma már egyre inkább elvárás a tiszta, jó pálinka, amihez komoly felkészültség kell. Kriska Róbert bérfőzdéjében minden felszerelés adott a kétszeri lepárlással készült, jó minőségű, tradicionális kisüsti pálinka elkészítéséhez.  
Kérésünkre a házigazda végigkísér bennünket az üzem helységein.  Megtudjuk, hogy a lefőzésnél fontos, hogy a berendezés rézből készüljön, mert a réz leköti a nemkívánatos anyagokat. Az üstök és a szeszpáracső ezért rézből vannak. A főzés után a szeszpáracsöveken keresztül a szeszpára a csőköteges hűtőkbe kerül, és ott lecsapódik, majd egy tárolótartályba kerül. Ez az egész folyamat kétszer zajlik le, mert a lecsapódott szeszpára visszakerül egy újabb üstbe, ahol újabb főzésnek vetik alá. Ez már a finomítás folyamata. A finomítóüstből a szeszpára újabb hűtőbe, majd tárolótartályba kerül. Az első tárolóban összegyűlt lé az ún. alszesz, közismertebb nevén vodka, amelynek a végterméke a pálinka. Az alszesznek is csak egy részéből lesz pálinka, az ún. elő- és utópárlatot gondosan le kell választani, mert azok kellemetlen ízeket és szagokat tartalmaznak. Az értékes rész a középpárlat, ami jó cefre esetén illat- és aromaanyagokban gazdag. A pálinka szeszfokát desztilált víz hozzáadásával állítják be a főzető által kért szeszfokra. Tájainkon újabban az alacsonyabb szeszfokú pálinkák a kelendők.
Róbert hangsúlyozza, hogy a jó pálinka elkészítéséhez az első legfontosabb dolog a megfelelő érettségű gyümölcs, és a jól elkészített cefre. Mostanában nagyobb kultusza van a pálinkának – mondja Róbert – igény van a jóminőségű pálinkára, s ez a pálinkafőzés kúlturáját is nagyban befolyásolja. Valamikor a fáról lepotyogott, fogyasztásra alkalmatlan, sokszor rothadó félben lévő gyümölcsből készítették a pálinkafőzéshez a cefrét, ma már viszont gyakran első osztályú gyümölcsöt cefréznek le, amiből  valóban értékes párlatok nyerhetők.
Kriska Róbert pálinkafőzdéjét nem csak a környékről, de távolabbi  vidékekről is megkeresik: Süttőről, Budaörsről, Budapestről, Pilisszentlélekről is vannak visszatérő vendégei, ami bizonyítéka annak, hogy a tokodi pálinkafőzdében minőségi pálinka készül.

 

                    palinkafozo-ustok.jpg        palinkafozo-hutok.jpg

                                           a pálinkafőző üstök                                                a hűtők és a tárolótartályok