Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Délvidéki kirándulás

Az újvidéki református egyház magyar kollégiuma adott szállást annak a 25 tokodi, táti és mogyorósbányai fiatalnak, akik idén, 2011. júliusában délvidéki kiránduláson vettek részt. A szállást a kollégium vezetése ingyen bocsátotta a kirándulók rendelkezésére. A hatnapos kirándulás igen jól sikerült, ami azoknak a délvidéki magyar fiataloknak is köszönhető, akik tavaly nyáron nálunk vendégeskedtek (Táton és Mogyorósbányán), most pedig a délvidéki kirándulás programjainak lebonyolításában segédkeztek. A csoportot két tokodi tanárnő, Vetési Edit és Vezérné Móla Klára, valamint Pánczél Mihály volt tokodi polgármester kísérte és felügyelte. Az eseményt támogatta a  Táti- és a Tokodi Polgármesteri Hivatal.

Az alábbiakban maguk a kirándulók mesélik el röviden útiélményeiket.

 

Július 4-én, hétfőn indultunk különbusszal. Útközben többször is megálltunk egy kis pihenőre. Szeged alatt Röszkénél léptük át a magyar határt, ahol az egy óra várakozás alatt különös kultúrájú emberekkel találkozhattunk. Este fél hét körül érkeztünk meg az újvidéki szállásunkra, ahol hét órakor vacsorával vártak minket. Vacsora után kipakoltunk. Este ki lehetett menni a városba.

Másnap miután megreggeliztünk, elindultunk Szabadkára. Szabadkán városnézésen vettünk részt Szabó Gábor és Lajkó Nóra szabadkai fiatalok vezetésével. Megnéztük a városházát is, ahol fölmentünk a kilátóba, ahonnan az egész várost beláttuk. Szabadka után a palicsi állatkertet látogattuk meg. Ezt követően visszamentünk a szállásra, ahol meleg vacsorával fogadtak minket.

A kirándulás harmadik napján Tordára mentünk vendégeskedni, ahol a vendéglátó Kiss család nagyon finom sós kiflivel várt minket. Rengeteg kecske volt az udvaron. Lovas kocsival körbejártuk a falut, és felfigyeltünk arra, hogy nagyon sok tégla ház – zöld kapu volt. Délelőtt 10 órakor indultunk az aracsi romtemplomhoz. A romtemplom Tordától 6 km-re egy kukoricatábla közepén volt. Tűző napon egy és fél órát gyalogoltunk. Volt aki feladta, de volt aki kitartott a végsőkig, és ők érezhették a templomból kiáradó túlvilági erőket. A templomban volt egy hely, ahol – ha kívánunk valamit -, az elméletileg beteljesül, de egyelőre még ezt az élményt senki sem tapasztalta. Miután kigyönyörködtük magunkat a romtemplomban, voltak akiket kocsival visszavittek a kisbuszhoz, ellenben voltak olyanok is, akik energiafölösleggel rendelkeztek és ők még visszafelé is futottak. A romtemplom után visszaindultunk a szállásra.

Csütörtökön, reggeli után, olyan 9 óra tájban elindultunk Zentára várost nézni. A városnézés során alkalmunk nyílt megkóstolni egy helyi ételt, a bureket, ami egyesek szerint finom volt, mások szerint kevésbé. A zentai városnézést Szikora Csaba helybéli fiatalember vezette. A délután folyamán Adára mentünk strandolni, ahol is kipihentük a nap fáradalmait. A pár órás strandolást követően Ágó Eszter adai egyetemista végigkalauzolt bennünket Ada központján, és olyan 6-7 óra tájban visszamentünk a szállásra, ahol mindenki pihent vagy azt csinált, amihez kedve volt.

Péntek reggel misére mentünk a városközpontba, ahol a misét követően az atya néhány mondatban jellemezte Újvidék városát, elmesélte történelmét, így sok új információt megtudtunk, majd mise után megreggeliztünk. A reggelit követően a dunapartra mentünk strandolni, ahol mindenki fantasztikusan érezte magát. A délután folyamán elmentünk Karlócára, ahol a békekötés történetéről tudtunk meg sok újdonságot, Matuska Márton újságíró elmondásából. Este 8 körül mentünk vissza a szállásra és megkezdődött a pakolás.

Július 9-én, szombaton elérkezett a szomorú nap, amit senki sem várt, mivel mentünk haza. Az úton mindenki beszélgetett, aludt és zenét hallgatott, bár olyan is akadt, aki csak bámult ki a fejéből. Délután 5 óra tájékában értünk haza és sajnáltuk, hogy a kirándulás ilyen hamar véget ért.

Összeintve nagyon jól éreztük magunkat és egy nagyon jó kis csapat jött össze. A helyiek is mind barátságosak voltak és tényleg sajnáltuk, hogy haza kell jönnünk. Reméljük jövőre is visszamehetünk. Köszönjük a lehetőséget:

 

 A kis csapat!

 

dsc03208.jpg                 279019_204245826289553_7681094_o.jpg

                az aracsi romtemplom előtt                                             tokodi lányok az újvidéki Duna-strandon

 

 

dsc03193.jpg   A bánsági pusztában, a Tisza bal partjától mintegy tíz kilométerre lévő aracsi templomot Szent István királyunk építtette az 1030-as években. A későbbi korokban a magyar királyoknak fontos lehetett e szent hely, mert újból és újból védnökségük alá vették, törődtek vele. A templomot a törökök földúlták, de teljesen nem semmisítették meg. A templom négy és fél évszázada romként áll, lakott településektől távol, árván, magányosan. Csonka tornya, romos falai messzire látszanak a sík vidéken, hatalmas méretei kiemelkednek a táj fölé. Az aracsi pusztatemplom a magyar délvidék azon ritka építészeti emlékeinek egyike. amely a török hódoltság előtti évszázadokat idézi.

 

 

 

 

images--11-.jpg  images--6-.jpg  images--4-.jpg  letoltes.jpgimages--20-.jpg                  ÚJVIDÉK  (NOVI SAD)