Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A klímaváltozás - interjú Oletics Zoltánnal

oletics.jpgAz 1980-as években a klímaváltozás fogalma még szinte ismeretlen volt. A 90-es évektől azonban az éghajlatváltozás ténye egyre érzékelhetőbb, s a figyelem is jobban ráirányul. Magyarországon talán nem annyira szembeötlő a jelenség, de kétségkívül hazánkban is mutatkoznak a jelei.
A klímaváltozás kérdéseiről beszélgetünk Oletics Zoltánnal, energetikai szakemberrel, a Komárom Esztergom Megye klímastratégiáját megalkotó cég, a Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit Kft.  munkatársával.

 

Mit kell tudni általánosságban a klímaváltozásról?


- Az első fontos ismérve, hogy mindenkit érint. Még ha nálunk nincsenek is hurrikánok, vannak jól körülhatárolható jelenségek, melyek a klímaváltozással függnek össze. Az már most szinte biztos, hogy Magyarországon a következő 50 évben jelentősen megnő az aszályos időszakok száma, s az aszállyal kéz a kézben jár a hőhullámok jelensége. Hőhullámok már nem csak a nyári melegben, de tavasszal is előfordulnak. Mindezzel  élesen szembemegy a villámárvizek és a tavaszi esőzések intenzizásának fokozódása.  Az erdőkben invazív, melegkedvelő fajok jelennek meg, miközben az őshonos kultúrák számára egyre kedvezőtlenebbé válik az élettér.
Ezen kívül vannak olyan tényezők is, amelyek a hétköznapi ember számára nem annyira láthatók. Például nagy esőzések idején a karsztvizekbe bemosódhatnak különböző szennyeződések. Ez a probléma Komárom-Esztergom megyét különösen is érinti, hiszen ebben a megyében az ivóvíz nagy része karsztvíz. Aszályos időszakban csökken a vízkészlet, ami szintén gondot okozhat.

 

 

Országszerte ún. klímakörök alakulnak. Létrejött egy önkormányzatokból álló szervezet Klímabarát Települések Szövetsége néven. Jelzi ez is, hogy az éghajlatváltozást társadalmi szinten is kezdik komolyan venni. Miben nyilvánul meg e szervezetek tevékenysége?

 

- Egyrészt megpróbálunk küzdeni a klímaváltozás ellen, lassítani a folyamatot, másrészt próbáljuk elősígíteni a felkészülést a klímaváltozás okozta új helyzetekre. Az üvegházhatás-gázkibocsátás csökkentése a legfőbb cél, illetve a már megjelent hatásokhoz való alkalmazkodás, ha azokat már nem tudjuk befolyásolni.

 

 

Ön annak a cégnek a munkatársa, melyet KEM klímastratégiájának a megalkotásával bíztak meg. Mi a klímastratégia célja?


- A cél az volt, hogy minél pontosabban meghatározzuk a megye üvegházhatású gázkibocsátását, számba vegyük a megyét érintő jelentős klímakockázatokat, és ezek alapján egy olyan tervet alkossunk, mely a fő megyei szereplők – nagyipar, önkormányzatok, lakosság – számára valóban hatásos tennivalókat irányoz elő.

 

 

Hol tart jelenleg a klímaváltozás kezelése hazánkban?


- Van egy jól dokumentált keretrendszer a szakpolitika részéről, mely támpontokat ad a helyi tervezők számára, míg a finanszírozás oldalán jelenleg sajnos nem áll elegendő forrás rendelkezésre minden feladat végrehajtásához. Ugyanakkor biztató jeleket is láthatunk, pl. a KEHOP 1.2.0 és 1.2.1. valamint több területi operatív programhoz kötődő pályázatok tekintetében. Ezek a programok segíthetnek a fő üzenetek és cselekvési minták lakossághoz történő eljuttatásában.
Nyilván a piaci szereplők és a lakosság nem azonos mértékben és módon tudnak részt vállalni a klímaváltozás hatásainak enyhítésében. Vannak a klímaváltozásban erősen érintett szereplők, társadalmi szervezetek, ipari nagy kibocsátók, akiknek törvényi kötelességük saját kibocsátásuk csökkentése. Ezeket a szereplőket ellenőrzik, a vizsgálatok megtörténnek.
A lakosság esetében inkább a környezettudatos szemlélet kialakítása az, ami feladatként jelentkezik. Szerencsére már most is vannak, akik önnön indíttatásból próbálnak cselekedni környezetük védelméért, klímavédelemért. Olyan dolgokra gondolok, mint a régi világítástechnika ledes izzókra való cseréje, fűtés korszerűsítés, nem égetjük a lámpát ok nélkül, nem autózunk fölöslegesen, szelektíven gyűjtjük a szemetet stb. Pusztán azzal, hogy odafigyelünk, mennyi energiát fogyasztunk otthon a családban, sokat spórolhatunk. Felmérések szerint 15%-al is csökkenthető így a lakosság energiafogyasztása. Jó példa a saját lakásom, egy 3 szobás panel. Az átlagos 100-120 Wh felhasznált villamos áramhoz képest 60-80 Wh-ból megállok, úgy, hogy sokat dolgozom éjszaka.

 

 

A kerti hulladékégetés valóban annyira környezetszennyező, hogy érdemes volt betiltani?


- A környezetszennyezés mértéke nagyban függ az égetett hulladék összetételétől. Addig, amíg a lakosság jelentős százaléka nem tesz különbséget a kerti és pl. a gumihulladék között, addig sajnos szükséges ez a rendelet.

 

 

Az USA szerint a Párizsi Klímaegyezményben rögzített károsanyag kibocsátási célok aránytalanok...


- Minden politika mellőzésével személy szerint úgy vélem, hogy a párizsi célok helytállóak, ha életben akarunk maradni. Trump elnök nyilatkozata saját belső gazdaságának az erősítését szolgálja, viszont tagadhatatlan, hogy egy olyan országban, ahol egy hét alatt két hurrikán söpör végig, célszerű mélyebben elgondolkodni a klímaváltozás súlyosságán.

 

 

Ön szerint milyenek a kilátásaink?


- A klímaváltozás jelentős változásokat okozhat rövid időn belül is. Tenni most tudunk ellene, és néha ez egy fillérünkbe se kerül.