Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Volt régen egy mozi...

Táton 1938-ban nyílt meg a mozi, Filmszínház néven, a valamikori Kazella házban, a Fő úton. (Az épületben ma zöldséges üzlet van.) A mozit id. Kazella Ignác tulajdonosként működtette.  Férőhelyeinek száma ekkor: 210. 1945-ben a mozi társadalmi kezelésbe került. Első üzemvezetője Szittyai Ignác volt. 1949-ben államosították, s 1949 novemberében a Komárom Megyei Moziüzemi Vállalat id. Radanovics Lászlót nevezte ki üzemvezetőnek, aki attól kezdődően egészen az 1980-as évek végéig, a mozi bezárásáig irányította a filmszínház munkáját. Az ötvenes években már nem csak hétvégeken, de hétköznapokon is voltak filmvetítések, mégpedig napi két alkalommal, délután öt és este hét órai kezdettel. Ekkor vezették be a vasárnapi matinét a gyerekeknek. Három jegyár-kategória volt, a legdrágábbak az utolsó sorokba szóló jegyek voltak, a legolcsóbbak a vetítővászonhoz legközelebb eső helyek. A mozi hatfős létszámmal dolgozott: az üzemvezetőn kívül volt két gépész, pénztáros, jegyszedő, takarító.
duna-mozi.jpgSok ország gazdag filmanyagát láthatták a tátiak. 1958-ban a kihasználtság 80%-os volt, ez is jelzi a mozi akkori népszerűségét. Ebben az évben újították fel az elavult gépházat, a nézőteret 256 személyesre bővítették. A felújítás után már-már  városi szintű lett a mozi. Ekkor vette föl az addigi "Kultúr Filmszínház" a Duna mozi nevet. A gépházban két darab vetítő működött, mivel egy átlagos hosszúságú filmtekercset egyetlen vetítővel nem tudtak volna folyamatosan levetíteni. Ez akkoriban másutt is így volt. A mozi 1961-től számított szélesvásznú filmszínháznak. A táti mozi sorozatban nyerte el – ötször kapta meg - a „Kiváló Filmszínház” címet. A mozielőadásokat nem csak tátiak, de környékbeliek is látogatták. A mozi akkoriban egy "kultikus" hely volt. Itt találkoztak, cseréltek véleményt a fiatalok, itt adtak randevút egymásnak a szerelmesek.
Voltak kevésbé nézett filmek is. Előfordult, hogy egy-egy szovjet propagandafilmet üres vagy majdnem üres nézőtér előtt kellett levetíteni. Mivel ezeknek a filmeknek a nézettségét is igazolni kellett, a "menő" filmek jegyeinek egy részét visszadátumozták a nem látogatott filmelőadásokra. Ez nem csak Táton volt gyakorlat.
A televízió térhódításával csökkent a nézőszám, de a hetvenes évektől ismét népszerű a mozibajárás, egészen a házi videózás megjelenéséig.
A rendszerváltás első éveiben a táti mozi már csak nagy veszteségek árán tudott fönnmaradni, ezért a megyei központi moziüzem vezetősége úgy döntött, hogy megszünteti működtetését. A mozivászon átkerült a kultúrházba, ahol rövid ideig még volt filmvetítés.
Huber József az ötvenes évektől a zárásig alkalmazottja volt a mozinak, mint gépész. A hatvanas évektől Gerendás Sándor és S. Kertész József másodgépészként tevékenykedett. A filmtekercseket a mozigépészek kerékpáron szállították a tokodi vasútállomás és a mozi között.

 

/Az összeállítás Radanovics Ottó, Beck Artúr és Kátai Ferenc közlései alapján készült./