Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Autó- és motorversenyek Táton

Táton 1926 és 1934 között rendeztek autó- és motorkerékpár versenyeket.  Az első két évben - kiépített betonút hiányában – a Tát és Nyergesújfalu közötti makadámúton zajlottak a versenyek. 1927 végére az addigi makadámút helyén megépült Magyarország első betonútja, többek között Delmár Walter, híres magyar-svájci állampolgárságú versenyző indítványára.  De az útépítés helyszínének megválasztásában minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy a közeli halászcsárda gyakori vendégei voltak az autósportot kedvelő és a versenyeken is részt vevő Horthy család tagjai. A Budapest és Bécs közötti túraversenyek egyik megállóhelye éppen ezért Táton volt, itt tartották az akkoriban divatos ún. lanszé versenyeket is, más néven rekordversenyeket, ama bizonyos „táti egyenesben” (a versenyzőket külön-külön indították és mérték az elért sebességet). A Tát és Nyerges közötti betonút az akkori legmodernebb technológiával készült, kiváló minőségben. Ez az útszakasz volt a magyarországi etalon betonút egész 1954-ig.

 

             tati-verseny-2.png       tati-autoverseny-1.jpg

                          Lanszé verseny (rekordnap) Táton            

                     

A KMAC (Királyi Magyar Autó Club) szervezésében 1928. április 29-én Táton lanszé versenyt tartottak, úgy, ahogy azt a korábbi években is tették, csak ezúttal nem makadámúton és porfelhőben, hanem a frissen elkészült betonflaszteren.  A futamot a helyszínre összesereglett közel tízezer fős közönség látta. A kiépített tribünön az előkelőségek foglaltak helyet, ott volt többek között József királyi herceg is. A kormányzó fia, Horthy István versenyzőként vett részt az eseményen.  A 6 méter széles úton a sebességet a 48. és 49. kilométerkövek között mérték, 1,2 km nekifutással. A rajtot jelző kő tehát a 46,8. kilométernél állt, innen indultak a versenyzők. De rajtvonal a másik oldalon is volt, szintén 1,2 km-re a 49-es kilométerkőtől, mert mindkét irányban mérték a sebességet, s a két átlagnak az átlagát tekintették végeredménynek. Ez azért vált gyakorlattá, mert az időjárási viszonyok, mindenekelőtt a szél jelentősen befolyásolhatta a mért teljesítményt.

A nemzetközi porondon is hírneves, sok külföldi pilótát is felsorakoztató táti autó-motor gyorsasági versenyek különösen a harmincas évek elején, 1931 és 1934 között hoztak sok izgalmat. 1932 őszén a BMW-gyár megjelent Táton, hogy új kompresszoros motorkerékpárjával megjavítsa a fennálló rekordot. A kísérlet sikerült, Ernst Henne 243 km/h átlagot ért el. A rekordfutam és a pálya híre bejárta a világot. Magyarország és Tát fölkerült a világ motoroslapjainak címoldalára. (A két világháború közötti időszakban az autó- és motorversenyeket rendkívül nagy érdeklődés kísérte, ugyanis ezidőtájt a gépjárműgyárak főleg a versenypályákon kivívott sikerekkel igyekeztek népszerűsíteni termékeiket.) 1933-ban Walfred Winkler motorversenyzőként két új világcsúcsot is felállított a táti versenyen, de a magyar versenyzők is szépen szerepeltek. Kiemelkedett közülük Hartmann László, aki 2300 cm3-s Bugatti autójával az akkori időkben szenzációsnak számító nemzetközi rekordot ért el 131 km/h átlagsebességgel.

A futamokról több filmfelvétel is készült, ezek egy része megtekinthető az interneten.

1934-től már nem Táton, hanem Gyónon volt az újabb rekordkísérletek magyarországi színhelye.

 

fenykep0079.jpgTát nyugati bejáratánál, a „táti egyenes” elején van egy versenypálya emlékhely - 4 db régi kilométerkő. Rajtuk a kilométerszámok: 46, 47, 48, 49. A fehér kövek néma tanúi a táti autóversenyeknek. A futamokat a 48 és 49-es számú kilométerkövek között tartották.

A négyszögben elhelyezett kilométerkövek között emléktábla áll, a következő felirattal: Az 1927-ben épült első magyarországi 1-es beton Táti „Lansze” autó-motor versenypálya - küzdelmes, nemes versenyek, jövőbemutató, kimagasló eredmények, fantasztikus, vakmerő versenyek történelmi emlékhelye

 

Az emlékhelyet a Táti Helytörténeti és Értékmentő Alapítvány állította.

 

 

 

1932-ben Ernst Henne kompressziós BMW motorjával 243 km/hhenne.jpg átlagsebességgel világcsúcsot állított fel a „táti egyenesben”

 

henne-rekordja.png 

 

 

 

 

    éppen világrekord születik

 

 

 

 

Az 1933-as táti versenyen a magyar Hartmann László autóversehartmann.jpgnyzőként szenzációs nemzetközi rekordot ért el, 131 km/h átlaggal.

Hartmann László, miután sporteredményeivel jelentős nemzetközi elismertségre tett szert, 1938-ban a Tripoli Nagydíjon állt utoljára rajtvonalhoz, piros-fehér-zöld színűre fényezett Maserattijával. A versenypályán közelharcot vívott a későbbi Forma 1-es világbajnokkal, Giuseppe Farinával, minek következtében autója kisodródott, s a szerencsétlen versenyző halálos kimenetelű gerinctörést szenvedett. Líbia akkori olasz kormányzója mondott búcsúbeszédet az általa is kedvelt magyar versenyző koporsójánál, majd egy olasz katonai repülőgép szállította haza a versenyző holttestét Magyarországra. Hartmann László végső nyughelye a Rákoskeresztúri temetőben található.

 

(Köszönettel tartozunk Szabó Józsefnek és Salamon Richárdnak a cikk megírásához nyújtott önzetlen segítségért.)