Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A II. világháború táti eseményei

1944 végén heves csaták színtere volt a falu. December 24-én, szenteste napján még a németek uralják a falut, de már bombázások is vannak, találatot kap az iskola és a templom is, este nyolcra pedig bevonulnak a szovjet katonák.  Minthogy azonban Esztergomban jelentős német hadtestek maradtak, és a visszavonulás csak Táton keresztül volt lehetséges, a németek január első napjaiban nagy erőkkel visszafoglalták Tátot. Közben Budapestért is óriási küzdelem folyt, a német hadvezetésnek ugyanis az volt a célja, hogy Magyarországon megállítja a szovjetek előrenyomulását, kerül amibe kerül. A szovjetek azonban már megállíthatatlanul törtek előre.  Óriási erőket mozgósítottak, hogy Budapestet teljes blokád alá helyezhessék. Ez a hadművelet a tátiakat is nagymértékben érintette, akik ezekben a napokban testet-lelket próbáló didergő rettegésben éltek.

1945 március 19-én szovjet desszantosok az éj leple alatt a táti Depóig hajóznak, és ott partra szállnak. Másnap, március 20-án, Esztergom felől német tankok gördülnek végig a táti Fő úton. Gyilkos rohamok sora veszi kezdetét. A németeknek ki kell törniük az esztergomi gyűrűből. A tátiak ekkor tudják meg igazán, mi a rettegés, a borzalom, a szenvedés. Az elkövetkező néhány napban 18 táti lakos hal meg a háború következtében, mind polgári áldozatok. 39 roham után, március 23-án, a megmaradt német csapatok végleg elhagyják Tátot, s a szovjetek elfoglalják a falut. Délután két órakor már egy szovjet katona figyeli az eseményeket a táti templom tornyából. A táti hadszíntéren szerzett érdemeiért három szovjet főtiszt is megkapta később a legmagasabb szovjet katonai kitüntetést, a „Szovjetunió Hőse” címet.

 

                    fenykep0140.jpg

                 Német katonák a táti Fő úton 1944 utolsó napjaiban